KALMÁR JÁNOS: A FÜLEKI (FILAKOVO) VÁR XV-XVII. SZÁZADI EMLÉKEI / Régészeti Füzetek II/4. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1959)

A füleki (Filakovo) vár XV-XVII. századi emlékei

- 4 melék kihordása után láthatóvá vált a kőkockákat utánzó piros falfestés. Építési kora a fél— kőrálakú bástyával egyidős, nem függ össze szorosan a fellegvár déli falával. Ebből a helyiségből a kazamata szélességével azonos méretű kapu vezet a félkör alakú bástyába(IV. t.l.). A VI. kazamata nem volt egyéb mint a fellegvárba vezető későbbi bejárat. Nyugati falában volt a bejárati kapu tehát a félköralakú^bástyára nyíló kapuval szemben. A kazamata fenekén süllyesztő akna is yolt vájva, amelyet feLvonőhfd takart. . Az Árpád-kori eredetű fellegvár a nyugati bástyán kívül csupán ezekből a felsorolt épületekből állott. A fal anyagául az udvar és a kazamaták Idvájásából nyert trachit lávakő szolgált. A sziklahegy lépcsőzetesen van lefaragva. Az első lépcsőzet az udvar szintjét. a második a kazamaták alját a harmadik a félköralakú bástya alját, míg a negyedik az alsó udvar szintjét adja meg. A felső udvar szintjétől a bástya alja 12 m-el mélyebben fekszik. Maga a várhegy kis kiterjedésű. Kelet-nyugati irányban mérve 75 m. észak - déli irányban a felső udvar szikla mellvédje és a szorító déli fala között mérve 80 m. A félkör alakú bástya (V.t.2 és VI.t.1) a fellegvár 2.4 m vastag fala elé későbben épült, belső átmérője 12 m. 1 Falvastagsága 1.9 m. A bástya a fenekén talált I.Ulászló és V. László ezüst dénárjai alapján is a XV. század derekán épülhetett. Erre mutatnak kü lönben a feneket feltöltő törmelék anyagban talált XV. századi cserép- és kólyhacsempetöredékek is. Kőanyaga is elüt az Árpád-kori építkezés kőanyagától, mert nem tisztán a fczildahegy kitermelt trachit láva köveiből, hanem keverten sötétszürke, valószínű helyi ter mésfl bazaltból épült. Az Árpád-kori déli fal külső szintjén a lőrések alatt, domború, faragott kőborda fut a fal hosszában. Az eléje épített bástya nincs szervesen a fallal egybe építve, arra csupán ráfekszik (V.t.2). A falbordával való érintkezésnél meglehetősen nagy hézag mutatkozik • két falazat között. A bástya külső falfelületén ugyanaz a kockaköveket utánzó piros falfeatés látható» amelyet a VI. kazamata falón is megfigyeltünk. Ugyanez a festés a bástya belső falfelütén is megállapítható. A falfestés alsó szintjét széles vörös csík jelzi. A bástya köspére a fellegvár falától kiindulva alacsony falrész nyúlik be. A gerendá zat alátámasztására szolgált. Nem volt szükség tehát az egész bástyát átfogó 12 m hoszszú gerenda elhelyezésére, 6 m-es gerenda ia elegendő volt. A fellegvár udvarának közepén a III. kazamata falának külső északi tövében katlanszerű mélyedést figyeltem meg, míg az egész udvar, egy magasságra volt feltöltve. Ez a mélyedés már azért is rejtélyesnek Ígérkezett, mert a mögötte lévő falrészen nem volt vízlevezető csatorna, tehát nem lefolyó esővíz által kimosott udvarréaz volt ez. Felvetődött még ;-az a kérdés is előttem, hogy nem-e ennek a katlannak a feneke lehetett eredetileg az udvar szintje, a mai szint pedig a törmelékeiből származó feltöltéssel képződött. Ezt a feltevést megcáfolta a II. kazamata külső falához épített kenyérsütő kemence (VI.t.2), amely az udvar ^eredeti szintjét adja meg. Azonkívül a kemence szintjének magasságában az udvar közepén fal van húzva, amely közvetlen az udvar szildaszintjére van rakva (VH.t. 1 és 2). U~ gyanis csupán az udvar fele szilda, a falok felé eső része, amerre a sziklaszint lejt, földdel van feltöltve. A feltöltés természetesen a szikla sánthez igazodott, annak magasságáig tart és ebben a magasságban fekszik a kemence is. A katlanon keresztül kutató árkot húzattam, amely feltűnően me glepő eredményre vezetett. A katlan csontokkal, cserépdarabokkal, évszázadokon keresztül lassan-lassan töltődött fel, bizonyos magasságig. A különböző rétegződést pontosan lehetett követni. Hogy ezt a katlant miért nem töltötték fel mesterségesen az udvar szintjével egymagasságban, hogyan hagyhattak az udvarnak csaknem a közepéig húzódó mély gödröt, ak következőkben igyek szem megvilágítani. A feltárt kazamatasor eredetileg a fellegváralépítménye volt. Lakhatatlan, ablaknélküli helyiségek voltak, raktár, fegyvertár, élelem céljaira. Az I. kazamatának volt egy lépcsős lejárata az udvarról, leheteti továbbá a déli falban ablaka-, illetve lőrése. A II. kazamatának volt egy lőrése a déli falban, amelyet későbben a félköralakú bástya építésekor befalaztak.A III. kazamata szűk kis helyiség, feltűnő vastag keresztfalakkal, amelyet bolthajtás zárhatott le. A IV. kazamatának a déli falába nyíló lőréséből a bástyába vezető kaput építették ki. Az V. kazamatába vezet az udvarról egy csigalépcső, majd pedig a déli falban lévő ajtón ke-