KALMÁR JÁNOS: A FÜLEKI (FILAKOVO) VÁR XV-XVII. SZÁZADI EMLÉKEI / Régészeti Füzetek II/4. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1959)

A füleki (Filakovo) vár XV-XVII. századi emlékei

- 34 lámosan kiképzett díszítésű (LXXII.t.). Átmérője 105 mm, magassága 60 mm. A torok időkből származik egy kisméretű feketekávés findz,s

a átmérője 75 mm, magassága 35 mm. Sárgamázas alapon barna mázú, négyes csíkcsoportokkal, közbül zöld pontsorokkal díszített (LXXILt,). Bögré

k közül ép példány csupán két darab került elő. Az egyik sárgamázas, nyakán két piros csík fut körül, magassága 105 om. szája 75 mm. A másik példány szintén sárgamázas benyomott vonalkákkal kialakított gyűrűs díszítéssel, magassága 95 mm. szája 75 mm. A töredékes bögrék felülete rendszerint festett hullámvonalas, vagy harántmenő . benyomott vonalsorral, pontsorral díszítettek (LXXII.t.). A vár területén lépten-nyomon kerültek elő fehérmázas cserepek, élénk színű, magyaros motívumokkal ékes virágokkal díszítve. Ezek a cserepek Jl&kál! edénytöredékek .( (LXXIII.t.) A habánok Morvaországból kerültek Magyarországra, nevüket a ház-közösséget jelentő Haushabe

n szó után nyertéL Anabaptista hitük miatt Thurzó Szaniszló ol mützi püspök felbujtatására I.Ferdinánd űzte ki óket Morvaországból. A szekta hívei áthúzódtak magyar területre és nyitra (Nitra) megyében telepedtek meg 1530 körül. Ujabb üldöztetések miatt visszatértek Morvaországba, Ausztriába, 1554-ben azonban már ismét Hazánk területén találjuk őket. Szorgalmas kézműves nép volt. kiváló fazekasmestereik keze alól kikerült fehér, vagy kékmázas edényeikkel elárasztották csaknem az egész ország piacát. Természetesen ezeket,, az edényfajtákat nem lehet mind csupán a habánok nevére írni. A kassai ólommázas fajansz már 1574-ben ismert volt. különben is a habánok idejében voltak mindenütt fazekascéheink. A megmaradt emlékanyag nagyszámú cserép töredékei közötl előfordul tányérka közepe, korsók darabjai, egy füles korsó, haránt cikkezett alsórésze, hengeres szójával e gyütt, végül pedig egy 1670-es évekből való korsótöredék, az évszámból csupán az első három betű maradt meg. Díszítésük kedvesen megrajzolt virágok, majd félkörökből kialakí tott hálózat. Színezésük sárga, zöld, kék. barna és fekete. Külöa csoportot alkot a sötétkék alapon, világoskék, sárga és fehér színezésű cserép. Számtalan un. vászonkorsó töredék került napvilágra a romok csaknem minden részéből. Szájuk kúposodó, hengeres kiöntővel van ellátva. A korsók teste festett piros csíkozásokkal borított és körömmel benyomott díszítésű. Találtam egy csaknem fekete testű símafelületű vizeskorsót is. kiöntője a szájnyílásból kétoldali összenyomásból kialakított.Egy zöldmázas vizeskancsónak csupán a kiszélesedő szájú nyakrésze és füle maradt meg. Ép állapotban maradt meg napjainkig a III. ágyúállás íve alatt, egy XV. századi nagyméretű füleskancsó. Kiöblösödő testű, megnyúlt nyakú példány ez, szája kétoldalt benyomott kiöntővel kialakított. Teste bekarcolt és pirosra festett csíkokkal, hullámvonalakkal díszített, (LXXIII.t.) magassága 340 mm. Ugyancsak a III. ágyúállásból ástunk ki egy XVI, század vlégéről származó gömbölyű testű kancsót, széles hengeres szájjal. Korai habán karakterben készült kancsó ez, a nyakán váltakozva piros és zöld festett körök a test felsőszintjén pedig primitív virágalakok sora van festve, piros és zöld színekkel, barna keretezéssel, magassága 200 mm. Török származásra vall egy zöldmázas gömbtestfl kancsó, törött nyakkal (LXXIV.t.). Jelenlegi magassága 140 mm. átmérője 137 mm (III.ágyúállás). Ugyancsak török eredetű kávé ska ncsóc ska lehetett egy barna mázas összenyomott szájú példány, (Ü3ÍA.f. / magassága 115 mm. Lapos füle letörött. Egy kancsóletört fülén plasztikus zöldmázas kígyó teste van megmintázva (LXXIV.t.). A kígyó mint az egészség szimbóluma került a kancsó nyakára. A néphit szerint az a víz, amelyben a kígyó tnegél. csakis egészséges víz lehet. Találtam fekete, grafitos agyagból készült edénytöredékeket. Peremére címerpajzsban kereszt és felette pólya, mint fazekas mesterjegy van benyomva. Azonos jegyű edényeket a Kecskemét környéki ásatási anyag is tartalmaz. (Szabó i.m. 102.1ap.) A fekete agyagú edények az alsóausztriai Hafnerzellből származnak, ahol jelentékeny grafit művek találhatók. A salzburgi múzeum ilynemű anyagában három évszámmal jelzett példány, 1592, 1629 és 1659 megadja ezeknek az edényeknek a korát, A fekete szint az agyagba kevert nagyobb grafit mennyiség adja. Ezeket az edé -