KALMÁR JÁNOS: A FÜLEKI (FILAKOVO) VÁR XV-XVII. SZÁZADI EMLÉKEI / Régészeti Füzetek II/4. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1959)
A füleki (Filakovo) vár XV-XVII. századi emlékei
- 35 nyeket rendszerint zsír és olaj tárolására használták fel. Hazánk területén a keresztjegyes fekete edény előfordulása gyakori. A mi példányunkon lévő jeggyel azonos jegyű edénytöredék került elő Somogyváron, Sopronban, Detrekő váralján. Solymáron, Vesegrádon stb. (Kugler Alajos: Rejtélyes bélyegfl cseréptárgyakról a soproni múzeumban. Arch. rte8Ítő 1901. XXI. K. 74,78 lap.)vő.A. Hampel : Rejtélyes bélyeges cserépedények. Arch, rtesitő XXV.k. 1905. 318-330,lap.) Nagyszámban kerültek felszinre különösen a fellegvár területén a lábas edények letört kúpos lábai és foganytyúi. továbbá fehércserépből készült olajos korsócskák nyakai és fülei. A töredékes cserépanyag tartalmaz egy világos zöldmázú korsó Idöntőcsapot. A csap jelenlegi hossza 80 mm. vastagsága középen 25 mm. A csap közepén rovátkolt díszű plasztikus gyűrű fut körül. Ez a kiöntőcsap a gyér számú török eredetű kerámiai emlék anyaghoz tartozik. A XVII. századi kancsó k formájára csupán töredékek után következtethetünk. Ala C8ony. hengeres, vagy lefelé kiszélesedő talpon álló öblös hasú, kúposán szűkülő nyakú edények voltak ezek. Már kényesebb igényeket is Ideiégftheltek azok a korsók, amelyek ugyancsak töredékes állapotban maradtak meg, színpompás külsejük egész felülete élénk mázu szalagdíszek és virágszirmokból kialakított hálózattal boritott (LXXIII.t.). Nemcsak díszítésük változatossága miatt, hanem könnyedébb vonallal vezetett alakjuk kiképzése miatt is, egy külön csoportot alkotnak. A nyakon rendszerint két rovátkolt dfszű plasztikus gyűrű fut körül. A gyűrűk között négyszirmú virágok sora, közbeiktatottUevéltagokkal, vagy sugárszerűen csoportost tott levélkötegekkel. Egyes töredékek nyakán eperszemes rozetta és háromszögekre osztott övdíszt is megfigyelhetünk, amelyek még a gótikában gyökerező motívumok. Hasonló töredékes edények a visegrádi várból kerültek napvilágra. A lefelé hasasodó korsó testet virág ornamensek. levelekből összeállított há|ózat.girlandok. drapériát utánzó szalagok, vagy harántmenő szalagdíszek. szalaghálókborAják. A mázak szine sárga, barna, zöld és kék. Az ábrázolások körvonalai bekarcoltak. Ezekkel a korsókkal közeli rokonságban állanak a szécsényi vár piacán kiásott korsók. (Höllrigl József: A középkori magyar kerámika. Magyar Művészet. VII.K.Budapest 1931 463 lap.) Horváth Henrik a három szécsényi korsó korát az 1500 körüli évekre helyezi, leihe lyül azonban tévesen a füleld vár kútját jelöli meg. (Horváth Henrik: A kézműipar új formái. Magyar Művelődéstörténet. U.k. 618 lap.) A megmaradt kancsótalpakon azonosan két körbefutó plasztikus gyűrűt találunk. A talpak rendszerint egyszinűek. sárga vagy barna mázasok. Gyakori a kancsótöredékeken az eperszemes plasztikus rozettadfszités. A cserép leletanyag nagymennyiségű töredékei között több. a ma már megállapíthatatlan rendeltetésű darab. A cserén köcsögö k a mai tejesköcsögökhöz hasonló alakúra készültek, kívül máztalanok. belül barna, zöld vagy sárgásbarna mázúak. Ezeket az edényeket főzésre használták. valÓ8zinflleg a szabad tűz köré rakva, erre mutat a füllel ellentétes oldaluk füstös felülete. Leletanyagunk ez a csoportja nagyrészt még XVI. századi származású. Magasságuk 185— 190 ,-2115 mm, szájnyílásuk 110-130 mm. körüli méretűek. A köcsögök mind a III. ágyúállás íve alul kerültek napvilágra (LXXV.t.) Eltér a csoport darabjai közül két alacsonyabb köcsög, magasságuk mindössze 100, illetve 105 mm , szájnyílásuk azonban az előbbi magastestű köcsögökkel azonos méretűek. 125. illetve 135 mm. Az egyik példány szájának peremén bekarcolt hullámos vonal fut körül, a másik példány szája belül barnamázas, külső felületét pirossal festett pontsor, csíkok és hullámvonal díszítik. XVI. századi származásúak CLXXII.O.
