KALMÁR JÁNOS: A FÜLEKI (FILAKOVO) VÁR XV-XVII. SZÁZADI EMLÉKEI / Régészeti Füzetek II/4. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1959)

A füleki (Filakovo) vár XV-XVII. századi emlékei

- 33 díszítő órnaj»enfi£a naég! esaJt nyomokban fedezhető fel. a XVI. századtól kezdve fazeka saink készítményeiket már igyekeznek növényi, vagy figurális motívumokkal tetszetősebbé tenni. A használati edényeket is gazdagon díszítik, nemcsak a díszedényeket. Az edények külsejében is jelentkezik a formagazdagság. A XVI. században indul meg a népi díszített mázas kerámia, a XVI-XVII. század fordulóján pedig már kialakult a magyar népi konyhai és szobai edénykészlet. Ugy találjuk, hogy a füleld vár nagymennyiségű fazekasipari emlékeinek eredetét a környékbeli fazekasmfihelyek termékeiül kell tekintenünk. Az étkezési célokat szolgáló asztali tányérok és tálak sorát egy kisméretű sgrafittós technikájú tányérkával nyitjuk meg. átmérője 14.5 cm. széle váltakozva bekarcolt, majd sötétzöld és sárga harántmenő sávokkal festett (LXVI.t.). A közepét sárga és zöld kockázott köralakú mező, továbbá hasonlóan festett ívrészletek töltik ki, Ugyancsak sgrafittós techni kával díszített tányértöredékek azok. melyeknél a középpontból klindulóan sugárszerű be karcolt szalagsávok. sárga, barna, és zöld színekkel vannak kifestve (LXVI.t.). A középrész harántmenő zöld sárga és barna sávozású, végül a tányér szélén ívekkel kialakított mezőkben. hármas karéjozású levélalak látható. Származnak a XVI.század vFélkörű ívekkel díszített szinesmázú tányérunk analógiáját a Walcher v. Woltheim gyűjtemény egyike 1600-ból származó tányérjában találjuk meg. Nemcsak dfszitményben. hanem korban is azonos példány ez. (Die keramik Sammlung Walcher v. Moltheim. Wawra katalógus. Wien 1917. 188.sz.) Hasonlókorú töredékek szélén egymást harántkeresztező sárga vonalkázás, közepüket magyaros festett virágdísz tölti la . Egy következő példány szélén zöldesszürke alapon, fekete és piros vonaldarabok, a középen festett virággal, egy további példány szürkemázas alopján fekete csíkokat keresztezd, piros csíkokat figyelhetünk meg, (LXVII.O. Egy zöldmázas tányér szélén sárgamázas, pontozottan pikkelyezett testű halak vannak bekarcolva (LXXÜJ. Egy 30 cm átmérőjű barnászöldes mázú tál szélén ugyancsak négy pikkelyes testű bekarcolt halat figyelhetünk meg (LXXV...I,). Gyakori előfordulásúak a sár ga, vagy barnamázas alapon, a hullámosan díszített tálszélek, továbbá az egymásmellé helyezett ívrészletekből álló szegélydísz. vagy fésűvel húzott csíkok (LXVII.t, és LXVIII.t.). Török eredetűek a geometriai elemekkel díszített tálak. A szélek dísze pikkelyezett bekarcolt háromszögek, egy vagy kétsorban ismétlődve, sárga, barna vagy zöld szinekkel festve (LXIX.t.). A középrész harántmenő keresztezett vonalkákból kialakított rombuszos mezők. Sötét, világoszöld és sárga szinekkel festve, vagy sugárszerűen osztott mezők csillagdomokkai díszítve. Előfordulnak növényi elemekkel díszített tálszélek is (LXX.t.), továbbá zöld és sárgamázas szakaszokra osztott tálszélén, dúccal nyomott virágok, majd magyaros Ízlésben rajzolt leveles ág, végén stilizált tulipánnal (LXVIII.t.X). Az épségben megmaradt tálak átmérői 26-28-30 cm. Külön csoportba sorolhatók a dúccal nyomott díszitésű tálak és tányérok(LXXI.O. A XVI-XVII. század fordulójáról származó kisméretű zöldmázas tányérka szélén és közepén ék alakokkal küllőzött kerek mezők, egy másik barnamázas példányon pontozott körkörök és kockázott mezők díszlenek. Átmérőjük 15. illetve 21 cm. A benyomott dúcok leggyakrabban előforduló formája a pontsorból álló kör. vagy kettős kör. a rovátkolt gyűrű, vagy kettős gyűrű, a sugarakkal vagy ékekkel osztott kör. a kockázott mező, a kettős keresztes mező, stb. A további asztali és konyhaedények közül nagyon kevés ép példány került napvilágra. A vár összeomlása szétzúzta a különben is vékonyfalu edényeket. Az edényeket csupán törmelékeiből voltunk képesek nagyrészben összeállítani. Nagyon sok edény így is összeállíthatatlan maradt, csupán egyes részleteiből következtethetünk azok pompás kiállítására.Egy füles csész

e töredékes állapotban került elő. eredetileg fehér mázas lehetett, szájnyílása többkaréjra benyomott (LXXII.t.). Füle S alakú. Talpas csészét is találtam, felső része hul-