KALMÁR JÁNOS: A FÜLEKI (FILAKOVO) VÁR XV-XVII. SZÁZADI EMLÉKEI / Régészeti Füzetek II/4. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1959)

A füleki (Filakovo) vár XV-XVII. századi emlékei

- 32 lett gyöngysor, alattuk felfelé álló plasztikus háromszögletű fogsor húzódik. A levelek tövénél benyomott kerek mező látható (LXV.t.). Hosszuk 24.5 cm, magasságuk 20.5 cm. Zöld mázasok. Azonos példányok a budai ásatások alkalmával kerültek napvilágra. A mázatlan példányoknál a felső gyöngysor felett pikkelydíszes pálcatag húzódik, a fogsor pedig szegélyezett díszítésű. A levéltövek benyomott mezőiben rozetta díszlik. Hoszszuk 22 cm, magasságuk 19 cm. Koruk a XV.-XVI. század fordulójára tehető. Találtam végül kályhához tartozó füstelvezető csövet is, cserépből égetve, hossza a töredékekből nem állapítható meg. átmérője 30-34 cm lehetett, vastagsága 0.8 cm. Felülete sűrűn bekarcolt cikk-cakk vonalakkal díszitett. Cserépedények A XV-XVI. századi, a nép által, a mindennapi életben használt edényekről az ásatások eredményei nélkül nagyon keveset mondhatnánk. A Kecskemét környéki ásatások belevilágítanak a XII. századtól kezdve a török hódoltságig tartó idők népi életébe. A kassai Miklós-börtön épületének és az úgynevezett lőcsei-ház pincéjének föltárásából kikerült anyag egy XVI. századi fazekasműhely, cserépedény anyagát, illetve Kassa város vendégfogadójának XVI-XVII. századi felszerelését ismerteti meg velünk, amiből tiszta képet kapunk az azon k orabeli használt edények formáiról és díszítéseiről. (Szabó Kálmán: Az Alföldi magyar nép művelődéstörténeti emlékei. Bibi. Hum. Histories. III.Budapest. 1938.) Mihalik Sándor: A Miklós börtön. Kassa. 1941. U.a. , öt év műemlékvédelme és múzeumi munkája 1838-1943. Kassa. 1943.) A Borsod-miskolci múzeum csorbákéi ásatásai azonosak a XVK, század használati tárgyait hozta napvilágra. Csorbakő várában Bebek Imre hamis pénzt veretett, 1553-ban Bebek F erenc a várat földig lejrombolta, újra nem is épült föl többé. A romok alatt talált anyag tehát a XVI. század első felének és derekének termékei. Szerencsésnek mondható e tekintetben a füleki vár feltárása, ahol a XVI. századtól kezdve 1682-ig találtam meg a mindennapi élet használati tárgyait és eszközeit. Edényanyagunk e tek intetben gazdagnak mondható. A fellegvár falainak tövében XIII-XIV. századbeli cserépedény-darabok kerültek felszínre, amelyek a vár építésének korára vetnek világot. (LXX'íTI.t.). A solymári romok közül főleg XV. századi anyag került felszínre, teljes feldolgozására azonban csak a vár rendszeres feltárása után kerülhet sor. Az eddig napvilágre került leletanyag is jelentékenynek mondható. A XVII. század végén a mázas edények már általánosaknak mondhatók. Főleg a zöld. barna és sárga színekben, ellentétben azonban a későbbi származású edényekkel, a mázakat csupán a belső felületen találjuk. A mázak célja még nem díszítés, hanem a pórusok eltömése. a szivárgás meggátlása és a könyebb tisztántartás. A XV. század folyamán a mázatlan edények szine rendszerint fehér, külső felületük erősen bordázott, falvastagságuk aránylag csekély, anyaguk jól iszapolt agyag. A XV. századi edényanyagunk azt bizonyítja, hogy a magyar fazekasmesterség ebben a korban már magas nívójú volt és önálló nyomokon haladt. A XVI. század két irányból hozott ugyan külső hatást, egyrészt a Habánok. másrészt a török hódítók felől, kaptunk új formákat és díszítő motívumokat. A másfél századi keleti hatás a magyar fazekasságra rányomta mindenesetre a bélyegét. Ezek a külső hatások azonban nem azt jelentik, hogy a magyar fazekasság nyugativá, illet ve keletivé alakult, csupán azt, hogy e hatások közül formakincsében meggazdagodva került ki, és újabb irány felé haladt. Amíg a török hódoltságot megelőzően edényeink díszítése meglehetősen kezdetleges, a