KALMÁR JÁNOS: A FÜLEKI (FILAKOVO) VÁR XV-XVII. SZÁZADI EMLÉKEI / Régészeti Füzetek II/4. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1959)

A füleki (Filakovo) vár XV-XVII. századi emlékei

- 31 anyagunk egyik darabjánál is megfigyelhettünk. Az alsó szinten szőlő-Indadísz húzódik, hasonlóan az egyik virógábrázolású csempénkhöz. (Pulszky Károly: A magyar agyagművesség történetére vonatkozó kérdések. Arch. Értesüő, Ujf. II. 260 lap.) Hasonlóan lőréses várfalormot utánzó pártázattál lezárt a már előbb említett neuzelli kolostor kályhája is. Ugyt&'láljuk. hogy ez a pártázattfpus a XV. században általánosan divatban volt. XV. századi származásúak azok a merev gótikus vonalvezetésű mázatlan égetett agyagpártázatok, horonytagon fekvő pálcataglábazattal, amelyre ferdén ráfektetett plasztikus alakftású búzakalászdíszek vannak kiképezve. Efölött liliomos pártázat, kétfelécsavarodó levéldísszel közéPen hármas levéltaggal (LXII.t.). Hosszuk 18 cm magasságuk 13 cm. A felső udvar kutatóárkának 5. rétegéből kerültek napfényre, . , Későbbiek XVI. századi származásúak a zöldmázas liliomot formázó pártázatdíszek (LXII.t.). Kétfajta került ezekből napvilágra. Főleg felületük díszítési módja tér el egymástól. A tulipános csoport csempéihez tartozó párkányzatot az illető helyen írtam le. XVI-XVII. századi származású az a primitív kiállítású áttört művű pártázat, amelynek felső szintjén ívrészekből kiképzett zöld és piros tagok sorakoznak, amelyek esetleg UUom8ort akarnak utánozni. Alattuk plasztikusan előreugró, pirosra festett háromszögekből álló fogsor, azalatt sárgára festett gyöngysor húzódik. Külseje után ítélve török eredetűnek tartom. (LXII.t.) A XVI-XVII. század fordulójáról származnak azok a pártázat részletek, amelyek meghatározását a diósgyári vár ásatásából származó azonos példányok segítették elő. Példányunkon virágszirmokat láthatunk, körülvéve (vsorral, az ívek összehajlásánál bütykök helyezkednek el. A töredékekből nem lehetett megállapítani, hogy a motívum körbe fut-e, korongot képez a cserép. A diósgyőri cserepekén azonban megállapítható, hogy a cserép félköralakú, és az átmérőnél egyenes levágással zárul (LXII.t.). A füleki cserepek barna-zöldek a diósgyőriek zöldmázasok. Az ővpárkán

v csempék vagy a pártázat alatt, vagypedig a kályhatest közepén helyezkedtek el. ahol esetleg a kályhaméretnél változás állott elő, A XV. századból származik az a zöldmázas példány, amelynek belső mezeje mélyen vájuszerűen ugrik be. belsőjében lombfüzérrel körülcsavart pálcatag húzódik (LXIII.t,), Ezt az ővpárkányt csaknem azonos módon formázva megtaláljuk a második besztercebányai lelet kályháján. A gótikus lotazó levél ábrázolása ez. (Divald, Régi magyak fazekasmunkáLi.m. 19.!ap.) • Egy XV. századból azármazó reneszánsz Ízlésben díszített töredékes állapotban előkerült ővpárkányc8empe darabjain lebegő virágszirmokat, függő ívsort afelett tölgyleveleket,alatta pedig pontozott mezőt találunk ábrázolva (LXIII.t.). Mázatlanul és zöldmázzal nagy mennyiségben kerültek felszínre a félköralakú bástya fenekének feltöltéséből. A XV.-XVI.8zázad fordulójáról származnak a magyar címe rtartó herolddal díazi tett dvpárká nyesem pék (LXIV. és LXV.t.). A herold fejét dús hajfürtök koszorúzzák, homlokára három hajtincs borul, bő ruhája ráncokba szedett, gallérja magas, vállán átvetve egymást keresztező két, sávozott díszítésű hevederen tartja a profilált magyar címeres pajzsot. A kettőskereszt, korona és hármashalom nélkül lebegő helyzetben van ábrázolva, A herold kezével a címerpajzs oldalát fogja, ahonnan a tartó heveder bojtos vége lóg alá. A csempe felső szintje keretbordákkal és nagyméretű gyöngysorral tagolt, majd a felsőrésze merész ívben előrehajlik. A csempe előfordul zöldmázzal, barnamázzal, majd sárga alapon zöldruhás herolddal, illetve zöld alapon sárga ruhával. A címer összeállításánál is válta koznak a sárga, fekete, zöld és fehér színek. A címerpajzs alakja alapján is a XV.-XVI. századfordulójára keltezhetjük esem péinket. Feltűnő a hasonlatosság a besztercebányán talált csempepéldányokkal. Erős erezetű, plasztikus kiképzésű, cserfalevélsorral díszített óvpárkánycsempe egymástól csekély eltérő kivitelben, kétfajta fordul elő. Lapjuk profilált kiképzésű, a levelek fe-