KALMÁR JÁNOS: A FÜLEKI (FILAKOVO) VÁR XV-XVII. SZÁZADI EMLÉKEI / Régészeti Füzetek II/4. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1959)
A füleki (Filakovo) vár XV-XVII. századi emlékei
- 26 Egy szakállas hajfürtös zöld mázas fejtöredékben szt. Pált ismerjük fel (XLIII.t.). Az ezzel megegyező csempét a besztercebányai leletben találjuk meg. Amint látjuk, leletanyagunk csempéi a felső magyarországi régebbi leletekkel analógok és mindannyia hazai műhelyek készítményei. Figurális csempéink között nemannyira keramikai. vagy művészettörténeti, mint inkább viselettörténeti és fegyverrégészeti szempontból a legjelentősebb leletünk a huszárt ábrázoló csempe, a XVI. század II. feléből (XLV.t.). A tömött, fekete harcsabajuszú huszár vágtató fehérlovon fll. előreszegzett lobogós kopját tartva. Ruházata a XVI. század II. felének divatját tükrözteti. Felálló gallérú mentét visel. A gallér tövében gyöngysor-szerű díszítés,a mente-kötőláncot érzékelteti. Lábán szűk nadrág és alacsony lehajlósorrú saru, a bokánál kivágott oldalakkal. Fején felhajtott karimájú kalpag, elől ékalakban kivágva, oldalába dús tollbokréta van dugva. Kopjájának végén lévó lobogója kétszárnyú* Egyenes keresztvas'ú. jellegzetesen magyar markolatú, gyengén hajlott pengéjű szablya, széles fekete hüvelybe van dugva. A hüvely ovális felkötőpántokkal és ívelt végű sarupánttal szerelt, sarkantyúján szokatlanul nagy taréjt visel. A ló kantárzatát a csomópontoknál, éspedig a fül tövében köralakú, a zabIánál négyzetes boglár díszíti. Mind a szíjak, mind a szár. végig boglárokkal díszített. A nyereg alacsony kápájú. un. huszárnyereg, kengyele keskenyszárú. A csempe mérete 24.5x 24.5 cm. magassága 8 cm. Több szinváltozatban is előkerült az alsó udvar II. és III. ágyuállása közelében. A huszár ábrázolása kedvelt díszítő téma volt. amely a huszár népszerűségét jelenti. A Magyar Történeti Múzeum egy, a XV-XVI. század fordulójáról származó szablyájának hüvelyveretén is megtaláljuk a huszár vésett ábrázolását. A dús bajuszú huszár ez esetben is kétágú lobogós előreszegzett kopját tart, fején alacsony tollforgós kalpaggal, oldaláról szablya függ alá, saruján hosszúnyakú sarkantyú van felkötve. A kantár itt is kerek és négyszögletes boglárral díszített. Dillich Vilmos 1600-ban kiadott művében leírja, egyben metszetekben is adja a XVI. század végei magyar katonatípusokat. (Wilhelm Dillich: Ungarische Chronica etc.. Wessel 1600.) A huszárt az ott levő metszeten azonosan kopjával, a mi csempénken lévő azonos szablya külsővel, felhajlott karimájú, elől kivágott tollbokrétás kalpaggal találjuk ábrázolva. Hosszúszárú csizmájára tarajos sarkantyú van kötve. A sarkantyú hosszú szára már valamivel későbbi eredetre utal. Ha további összehasonlító anyag után kutatunk, megtaláljuk huszárcsempénk ruházatának analógiáit is a bécsi Fegyvergyűjtemény torna kódexének vízfestményein, amelyeket Agricola János festett 1557-ben. Egy gyalogos vitéz fején azonosan alacsony, elől ékben kivágott felhajtdt peremű kalpagot figyelhetünk meg, hármas tollforgóval. Hosszú köpenyének gallérja magasra felhajtott. Lábán szűk nadrág, alacsony saru. oldalt a bokánál kivágva. Még meglepőbb a hasonlatosság az ugyanott ábrázolt lovasdobosnál, ahol nemcsak a kalpag és a gallér, de a nagytaréjú sarkantyú is megegyezik csempénk ábrázolásával. (Szendrei Jánosi A magyar viselet történeti fe.lődése. Budapest. 1905. 52-53 lap.) Mindezen adatokat egybevetve csempénk korát a XVI. század 60-80-as éveire teszszük. (Dr.Kalmár János: Magyar huszárábrázolásos kályhacsempe a XVI. század végéről. :Magyar művészet 1949. 64-65.1.) A megállapíthatatlan figurális ábrázolású csempetöredékek közül megemlítünk még egy zöldmázas töredéket, rajta madártoll-szerű részlet, bojtban végződő szalaggal, egy rozettás ív részletet, a máltai kereszt egyik szárával, -madárszárnya!, egy lapos V alakú töredéket , gotizáló növényrészlettel, gyöngysoros köríveket, madárfejet stb. Geometriai elemezel díszített csempéin k között megfigyelhető a fejlődés különböző szakaszai. Míg a legkorábbi példányokon valóban geometriai elemeket találunk, a fejlődés folya mán, mind több és több elem alakul át levéllé vagy virággá. A közepet kitöltő köralakú díszités a tál formájú ősi köcsögös csempefajták bemélyített közepét jelzi. E csoportba tartozó példányokat re neszáns z csempéknek nevezik. i
