KALMÁR JÁNOS: A FÜLEKI (FILAKOVO) VÁR XV-XVII. SZÁZADI EMLÉKEI / Régészeti Füzetek II/4. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1959)
A füleki (Filakovo) vár XV-XVII. századi emlékei
- 27 A sorozatot az a csempe példány nyitja meg, amelynek keretét egymástkeresztező pálcatag, azon belül pedig plasztikus vonalaidból képzett rombuszsor adja. A belső mezőt körbefoglalt gyöngysor, azon belül pedig sűrűn harántirányú, egymást keresztező vonalkázással kitöltött körgyűrű, végül pedig ívekből képzett hatágú csillag díszíti (XLVI.t.). A csillag közepe félgömb alakú kidudorodással lezárt, közepéből kinövő kis szemölccsel, A csempe formázása lapos a díszítés alig néhány tized mm-nyíre emelkedik csak ki. Mázatlan. Előfordul egy sarokdarab félméretben, a saroknál az élen fonott plasztikus díszítéssel (XLVI.t.) .Mérete 23x23 cm. Koruk a XVI. század elejére tehető (félköralakú bástya). Plasztikusabb kiképzést figyelhetünk meg a hasonlóan díszített csempén, zöld mázas alapon sárga rombuszkerettel, sárga gyűrűs kerettel és csillaggal. A szinek tompa hatásúak (XLVII.D, Fejlődést figyelhetünk meg a sárgásbarna mázas csempe töredéken. Itt már a rombuszkeret elmarad, a körgyűrűskeret mérete megnövekszik annyira, hogy a csempe peremét érinti. A gyöngysor és az egymást keresztező vonalkázás megritkul. mA sarkot a gyűrűskeretből kinövő hármastagú levélzet tölti ki, A geometrikus elemek tehát növényi elemekkel bővülnek. A fejlődés további állomásának azt a reneszánsz csempét tehetjük, amelynél a keretet egymástkeresztező pálcatag alkotja, amelyet már az előbbi példányokon is megfigyelhettünk. A belső mezőn gyöngysorgyfirű. azonbelül myolchelyen átkötött keményen font virágkoszorút utánzó gyűrű van kiképezve. A mező közepét 6 ágú csillag tölti Id, a csillag- • szárak középvonalán gyöngysor halad, a csillag központját virágsziromszerfl boglár zárja. Mérete 25x25 cm, mélysége 8 cm. A sarkokat itt már gyöngysordíszes hármas levelek töltik ki. egyrészt a sarokból, egyszárból kiindulva, vagy egy középpontból háromfelé ágazva. Előfordul barna színben, majd fekete alapon zöld peremmel, fehér pálcatagkerettel, sarok levelekkel, csillaggal és koszorú átkötésekkel, sárgászöld gyöngysorral, továbbá .váltakozva zöld- sárga peremmel, zöld alapon sárga gyöngysor és csillaggal, zöld koszorú átköté sekkel. A mázak élénk szinhatásúak. (XLVII.t.2, és XLVIII.t.1 és 2.). Hasonló példányokat a Fővárosi múzeum őriz, amelyek a budai ásatásokból származnak, továbbá a Miskolci múzeum a diósgyőri várból származóakat. Előfordul egy sarokpéldány is, az előreugró pálcatag alakú élvaialat két oldalt ha rántvónalkázott csík veszi körül. Ugy találjuk, hogy a máztalan csempe nem mindig a primitívséget jelenti, hanem a kevesebb munkát, a mázzal való takarékoskodást. Azok a csempék, amelyek a kályha hátsó falába voltak beépítve, máznélküliek. A máz csupán díszítés, egyben azonban hőszigetelés is. A mázatlan csempe intenzívebben sugározta ki a meleget. A leletanyagban majdnem minden csempének megtaláltam mázatlan megfelelőjét is. A virág és indadfszű csempéi nk pompás kiállítású külsejükkel a fazekasipar azon kori magas színvonaláról tesznek tanúságot. Ezeknél a csempéknél nem keressük a külföldi műhelyeket, sem a Nyugat hatását.Az elemek itt hazánkban gyökereznek, amelyeket a magyar fazekasiparos, művészi készsége öntött valóságba. A XVI. század végéig, a cserépkályhák művészi díszítésében Magyarország :Né metországgal szoros rokonságot tart. A török hódoltság korában külön ösen a XVI. század végétől kezdve, azonban amint látni fogjuk, fazékasaink kályháin is szembetűnd a keleti hatás. Az ezen csoportbeliek sorát azzal a zöldmázas csempével kezdjük, amelynek mezejét négyszeresen tagolt keret zárja le (XLIX.t.). A mezőt, plasztikus gyöngysordíszes, gombszerű középrészből kiágazó, mélyen tagolt levelek töltik ki. Négy tölgylevél átlósze rflen helyezkedik el, közöttük egy-egy kettős ívelésű levélalak. Több szinváltozatban fordul elő, sárga, fehér, sötétkék mázakkal. Mérete 26x26 cm. Származik az 1500-as évek tájáról. Hasonlókorúnak vesszük azt a csempét, amelynek a haránt menő vonalkázással díszített keretén belül, mezejét a sarkára állított tagolt keretű négyzet osztja egy belső mezőre. A külső zöldmázú mezőket a sarkán álló keretvonalak közepéből kinövő hagymaala-
