KALMÁR JÁNOS: A FÜLEKI (FILAKOVO) VÁR XV-XVII. SZÁZADI EMLÉKEI / Régészeti Füzetek II/4. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1959)

A füleki (Filakovo) vár XV-XVII. századi emlékei

- 24 Egy mázatlan csempetöredéken kiterjesztett szárnyú hosszú farkú madár alakja fi gyelhető meg (XXXIX.1.), hajlott nyalta pelikánra emlékeztet. További részlet nem állapítható meg. Az ábrázolás alapjáén Losonc város címerére gondolunk. Zsigmond császárt ábrázoló zöld csempe, csupán töredékeiben került elő a felső udvaT 4. rétegében és az alsó udvaron. A fejet liliomos korona díszíti, a szakáll kétágúra fésült. Csavart bajusza kétoldalt lóg alá. A testet hosszú szegélyezett díszű bő palást bprüja. Öltözete gótikus teljes vértezet, éles ívbordákkal tagolt mellvassal, a karvérteken jól látszanak az összecsatolások, a karhajlásnál pedig a hegyes könyökvért. Baljában ko*rcnás országalmát tart. Törött feltartott jobbjában jogart tarthatott. Kora a XV. század végére tehető (XL.t). Kiegészítő féldarab volt az a sárgamázas csempe, amelynek oszlopos félkörívvel lezárt mezejében hosszú, dúsan redőzött ruhában koronás férfi áll. Balját csípőjén nyugtatja, jobbjábal felkínált serlegért nyúl. A serleget tartó kéz jól látható. A király lábai előtt magasnyakú füleskancsó áll. Kerete hármas tagolású. Mérete 22x11 cm. Kora a XVI. század elejére tehető. Előkerült egy máznélküli töredék is (Bástya) (XL.t.). Hasonló korú zöldmázas töredéken csupán a lábfejek és a panyókára vetett mente lelógó ujjainak vége maradt meg. A cipő a XVI. század eleji divatra utal .(XXXIX.t.) (Alsó udvar, felvonó akna.) Leletanyagunk jelentős példányai, királyunkat ábrázoló kályhacsempék. Keretük azonos kiképzése alapján a besztercebányei műhely termékeivel tartó rokonságot állapíthatjuk meg.A legtöredékesebb állapotúak az I. (Szent) Istvánt ábrázoló csempék (XLI.t.l és 2). Három kivitelben került napvilágra sárga, halványzöld mázzal, és végül egy többszínű mázas példány. sárga alapon, zöld keresztszegéllyel, zöldruhás alakkal, fején sárga koronával, zöldesfekete aureolával, fekete jogarral és sárgakoronás országalmával. Haja és szakálla fekete színű. A király feje kissé jobbra fordul, jobbjában liliomos végű jogart, baljában koronás országalmát tart. Alakját földig érő szegélyezett díszű köpeny borítja. Lábán alacsony sarú. Bal lába térdben meghajlott és kissé előbbre áll. Szt. Imre alakja kissé balrafordultan ábrázolt (XLII.t.). Baljában leveles virágos ágat tart, jobbjával köpenyét összefogva tartja. Feje körül gyöngyös szegélyű aureola, haja esi gákba fésülve vállaira és homlokára hullik alá. Palástja rovátkolt díszítésű sávval szegett.Előfordul zöld mázzal és többszínű mázzal, mégpedig sárga alapon kék szegélykerettel, zöld köpenyben, fehér ruhába öltözve. Zubbonyának gallérja lehajlik, eleje gombsorral lezárt. Ruhaujjának sárga szegélyezése benyomott rombuszsorral díszitett. Sárga szűk nadrágba öltözött lábán fekete magyarosra vágott csizma. A zöld csempék nem ugyanazon formában vannak készítve. Eltérést figyelhetünk meg az arcnál. Az egyik példány aureolája gyöngysor nélküli, finomabban komponált a leveles virágos ág és a köpenyszegély dísze is. A zubbony ujjának szegélye itt nem rombuszsorral, hanem levélerezetszerűen díszitett. Ugyanígy a gallér is. Ugytaláljuk. hogy a szt. Imrés csempe kedvelt fajta volt és a gyakori rendelések kívántak meg több negatív formát. A csempék mérete 23x34 cm, mélységt 10 cm. I. (Szt.)László liliomos koronával a fején, van ábrázolva (XLII.t.). Jobbjában koronás országalmát, baljában alabárdot tart. F eje körül gyöngysor szegélyű aureola, bő földigérő palástját mellén hármaskaréjú csattban végződő, tagolt pánt fogja össze. Térden alul érő bő ruháját köpenye alatt őv veszi körül. Lábán széles orrú saru, a bokánál félköralakban kivágva. Ballábával előrelé;\ Szt. László alakjával díszite tt csempe előfordul zöld és barna mázzal, továbbá zöld alapon sárga keretben, sárga palásttal, koronával, alabárdnyéllel. az aureola szegélye az alabárd és a haj feketemázas. Feltűnő, hogy a szent királynak nem a félköralakú élű bárdot, hanem a XVI. századi német gyalogos fegyverei között otthonos alabárdot adta a csempét tervező mester a kezébe. Azonos csempe az egri vár ásatásakor került felszínre. LLászló kezében a XVI. század elejéről származó képes ábrázolásokon általános előfordulású az alabárd. Az 1501. évi t.esztergomi Missale egyik lapján, amelyet jelenleg a kismartoni ferencrendiek könyvtárában őriznek, az 1511. évi zágrábi Missale velencei kiadásában, továbbá a grunewaldi Davidson-gyűjtemény egyik XVI. század-eleji fametszetén mind