KALMÁR JÁNOS: A FÜLEKI (FILAKOVO) VÁR XV-XVII. SZÁZADI EMLÉKEI / Régészeti Füzetek II/4. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1959)
A füleki (Filakovo) vár XV-XVII. századi emlékei
- 23 A XVI. század folyamán az értékes bútorok mellett a kályhák formájára és díszítésére is nagyobb súlyt helyeztek. A csempéket többszínű mázzal tették nagyobb szinhatá:&uvá. az ábrázolásokat a képek és fametszetek befolyására kezdték a falról a kályha csempéjére művészi megoldással átvinni, egyazon kályhát többféle csempéből felépíteni. A cserépkályhák használata Magyarországon a XV. század derekán már általános. A reánk maradt számtalan csempe bizonyítja, hogy várainkban, városainkban a XV. század második felétől kezdve cserépkályhákkal fűtöttek. Ugy találjuk, hogy a legrégibb figurális csempék többnyire szenteket vagy bibliai jeleneteket ábrázolnak. A cserépkályha elterjedésére vonatkozó legkorábbi adatunk Pozsony városának számadáskönyveiben 1442-ből maradt feljegyzés, mely a városházán levő mázas cserépkályhát említi. (Divald Kornél: Régi magyar fazekasmunkák. A magyar keramika története. Holies, Tata. Stomfa 16.1ap.) Vajdahunyad várában találtak Hunyadi János és Mátyás király idejéből származó mázas és máznélküli kályhacserepeket. Kályhacsempéink négy csoportba sorolhatók: a figu r álisak, ge o metriai slsmeksll , díszitettftL virág és indadíszüek . A leletanyag több mint 70 fajta csempét tartalmaz. A figurális csempék csoportjában a legkorábbi példány az a szürke, mázatlan és egy zöldmázas töredék, amelynek mezejét mondatszalagot tartó férfi mellképe töltő ki. A csempét a peremén kívül még egymást keretező lécekből álló belső keret határolja. A férfi fején lapos sapka fii, amelyet gyöngyös pántok kötnek át, dús haja oldalt a fülére hullik alá. Bő ruhaujjai dúsan redőzöttek, helyenkint gyöngyös pántokkal átfogva. A mondatszalagon. amely a feje mögül a mellén keresztülhúzódva a jobb sarokban végződik, csupán három betű D A V majuskulák olvashatók. A csempe jobb sarkában elhelyezett 6 ágú csillag nyilvánvalóvá teszi, hogy a mondatszalagban megkezdett szöveg nem lehet egyéb, mint a Dávid név: az ábrázolt pedig maga Dávid király (XL.t,), Azonos csempe az egri romok közül is előkerült. A fej mellett a mondatszalagon -• Krisztus monogram: I H S olvasható. Ugy tahijuk, hogy Dávid király alakját már a XIV. század végén (1392 körül) kártyafiguraként is felhasználták, VI. Károly francia király pikét kártyáján a pikk király, a zsidók királya hárfával kezében mint költő van ábrázolva. (Páris metszetgyüjtemény.) (Rudolf Kleinpaul: Das Mittelalter I. Leipzig. 1895. 311 lap.) A Besztercebányán (Banska Brystrica) talált csempék között szintén előfordult mondatszalagot tartó két próféta, az egyik közülük Illés. Azonos műhely terméke a félköralakú bástyában talált ágaskodó, koronás kétfarkú oroszlánt ábrázoló mázatlan szürke csempe. (XXXVII.t.l.) Megtaláljuk rajta a kereszteződő léckeretet is. Az oroszlán felemelt mellső lábai alatt háromágú kalászszerű növény látható tövében két kis levélkével. Mérete 21x21 cm. Az oroszlán kettős farka, ágas-bogas díszitésű, hátsó lábai saskarmokra emlékeztetnek. Előfordul zöld mezőben sárgamázú-alakos példány töredéke is. Azonos korúnak (XV. századbelinek) tartom a sárga-zöld mázas nagyobb méretű oroszlános csempét (XXXVIIÍ.t.). Mérete: 26x26 cm. Pereme merőlegesen előreugró. 3 cm magas. Belül keskeny sárga keret fut körül. A csempe zöld mezejében kétfarkő koronás oroszlán lépőhelyzetben van ábrázolva. Egyik mellső lábát felemelt helyzetben tartja. Körmei heraldikus ábrázolás szerűen szokatlanul hosszúak. Az oroszlán teste, koronája és nyelve sárga mázas, ágas-bogas farka és sörénye barna, mellső lábai és feje fehér mázú. Előfordul teljesen zöldmázú példány is. A csempe háta félhenger formára kialakított. Azonos példány az egri vár ásatásakor is előkerült. A XV. századból származik azon zöldmázas csempetöredék, amelynek mezejébea minuskulás mondatszalag részlete látható (XXXIX.t. alsó udvar). Heraldikai, kétfejű sast ábrázol egy zöldmázas csempe. Mérete: 25.5x25.5 cm. A csempe belső mezejét teljesen kitölti a koronás kétfejő sas képe (XXXVIII.t.l és 2.). A csempe alsó sarkaiban gótikus Ízlésben kiképzett indadísz mint kitöltő elem szerepel. E lőfordul egy példány színes mázakkal, zöld alapon sárga cimerpajzs. fekete szárny fa hér mell és zöld korona. Származik a XVI. század elejéről lalsó udvar). i
