KALMÁR JÁNOS: A FÜLEKI (FILAKOVO) VÁR XV-XVII. SZÁZADI EMLÉKEI / Régészeti Füzetek II/4. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1959)
A füleki (Filakovo) vár XV-XVII. századi emlékei
- 22 várakban, módosabb városi polgárok lakásán a figurális díszfi csempéknek adtak helyet. A kályhafiókokból felépített kályhák képét korabeli ábrázolások alapján ismerjük. Hazánkban ebből a korból ép kályha nem maradt fenn. Ezek a kályha fajták lábakra helye zett alapzatra épültek, hengeres, vagy hasábos testtel. Az ábrázolásokból az tünikjá.hogy a kályhákat külső helyiségből a folyosóról fűtötték. A tratzbergi várkastély Miksa termében lévő XV. századi fiókokból felépített kályha alul négyszögletes, felül hengeres testű. Tetejét várfal-oromzatot utánzó pártázat koronázza. A Miksa császár életét tárgyaló «Theuerdank 4 című munka, amely mű képelitem is elénk tárja a császár életének mozzanatait, két képén fiókokból megépített kályhát tüntet fel. Mindkét kályha lábazaton álló hengeres idomú, az egyiken a fiókok köralakú, tálformára benyomott közepüek (XXXVI.Ü a másikon azonban benyomott négyzetes közepüek. Ez utóbbinak a tetejét azonban félkör alakú pártázat koronázza, (Simon Laséhitzer;9ef"Tbwierdank. Jahrbuch der Kunsthistorischen Sammlungen des allerhöchsten Kaiserhauses. Wien 1888 VÜI. K. 330 és 396 íapok.) A leletanyagunk kályhafiókjai négyzetes keretűek. a keretből tálszerűen visszaugró közepük köralakő fenékben végződik (XXXW.D Az egyik példány fenekéből egy gombaszerűe» kiképíett felűletnövelő makk áll ki (XXXVI.t.). Ez már fejlettebb forma, A fiókok oldalméretei félcentiméteres méretnövekedésekkel 16-22.5 cm.-ig terjednek. Egy példány fordul elő 18x12.5 cm méretben. Falhoz rakott kiegészítő fiók volt (XXXVI.t.). A fiókok mélysége félcentiméteres méretnövekedéssel 8.6-12.5 cm-ig. a bemélyftett hengeresrész 3£mérőjű 6.5-15 cm-ig terjednek. Egy példánynál találtam a hengeres bemélyített részt lágyan benyomott bordákkal. A leírt fiókokból épített kályhák sarokrészei voltak a mázatlan. illetve sárgamázas vályúalakú példányok (XXXVI.t.). Szélességük 7.5. 9.5 cm. Magasságuk 21,5. illetve 25 cm. Csaknem azonos méretű lapos és mély vályú alakú kiegészítő-félfiók példányok a solymári és visegrádi vár ásatási anyagában ismeretesek. Némelyik példány felülete grafitozott. Az alföldön ezek a fiókfajták a XVI. században általánosan el voltak terjedve. A Kecskemét környéki ásatások alkalmával nagy számban kerültek elő a házak romjai alól háromszögletesek és négyszögletes példányok. Előfordulnak ott is a vályualakú sarokré szek. továbbá a fenékből előreugró gömbalakú felületnövelő, makkal bővülő fiók is, (Szabó Kálmán: Az alföldi magyar nép művelődéstörténeti emlékei. Bibi. Humanitatis Historica.III. Budapest. 1938. 96-98.1.) Háromszögletes tál formájú kályhafiókot a budavári barlangok pincévé átalakított helyiségeiben találtam nagyobb mennyiségben, ahová valószínűleg az 1686. évi ostrom utáni újjáépítéskor az épülettörmelékekkel együtt feltöltési anyagként kerültek. A reneszánsz ízlésű csempék kerettel vannak körülvéve. Eleinte a keret csupán profilált volt, sima pálcatag alakú, belül a mezőben kosárív volt kiképezve, azalatt figurális ábrázolás. A XVI. század kezdetén a keret még magas és vastag, eléri a kb. három ujjnyi magasságot is. Az ajtószerűen bemélyedő csempék a kora reneszánsz jellegzetessége. A XVI. század első felével megjelenik egy primitív architeldonikus keret-féle, kanellfrozott pilasz terek, oszlopok, felettük még megmaradt az ív is, amely a korai példányoknál még ügyet lenül és nyomottan hat. későbben azonban félkör alakot nyer. palmettákkal és levél orna mensekkel díszítve. A gótikus és reneszánsz kályhát a főrendeltetése mellett, hogy fűtőtest volt kedvesen formázták és díszítették. A barokk-korban csupán, mint meleget adó berendezési tárgyat tekintették, a többi bútorzattal egy szintre emelték és igyekeztek azokkal összhangba hozni. A bútor külsejét utánozva,amint lehetett, a szekrények és ládák díszítését, a csavart oszlopokat, profilált pártázatot, rávitték a kályhára is. A csempék kiöblösödtek, a feketés barna mázzal a bútor faanyagának szinét utánozva akarták a kályhát a bútorzathoz hangolni, azzal szinte egybeolvasztani 1.
