KALMÁR JÁNOS: A FÜLEKI (FILAKOVO) VÁR XV-XVII. SZÁZADI EMLÉKEI / Régészeti Füzetek II/4. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1959)
A füleki (Filakovo) vár XV-XVII. századi emlékei
- 13 A lópgtkó k között megfigyelhetünk sarkos és saroknélküli példányokat. A saroknélküliek rendszerint szélesebb szárúak, ezek az un. keleti fajtájú patkók. Belső kivágásuk rendszerint követi a szárak külvő ívének vonalát, azonban előfordulnak olyan példányok is. ahol a belső kivágás nem íves kiképzésű, hanem sarkos, ebben az esetben a kivágás alakja közel téglalap alakú. Előfordul azonban három szögalakú kivágású példány is. ezek az utóbbiak török patkók (XVIII.t.). A sarkos patkóknak két fajtája került elő, a szárak vége visszahajlított, tehát egymásra lapolt, a sarkok ily módon vannak kialakítva. Vogypedig a szárak vége felhajlított és hegyes. vagy lapos sarokká kovácsoltak. Előfordulnak olyan példányok is, hogy a szárak végén tömör sarok van kovácsolva, rendszerint négyoldalú csonkagula alakra. Megfigyeltünk olyan sarok kiképzést is, hogy a szárak vége laposra van kovácsolva. így tehát az oldaluk megszélesedve, élbefutó sarkot képez. Ebben az esetben tulajdonképpen itt sarokról alig lehet szó, azonban ez a felemelt szárvégződés a sarok szerepét mindenesetre betölti (XVIII.t,). A patkók általában kisméretűek, mert azon korbeli magyar lovak aprótermetűek voltak. Szélességük nagyrészt 90-95 mm. néhány példánynál 110-125 mm, magasságuk 90-100 mm, illetve 110-125 mm. A szárak szélessége középen 40-45 mm. A sarok magassága átlag 1525 mm. A kopás miatt pontos méretet nem vehettünk. Koruk a XVII. századra tehető. Nagyszámban találtam csizmasarokvasa t a XVI. századtól kezdve a XVII, század végéig tartó időkből. Ezeken a példányokon a fejlődés minden fázisa nyomon követhető. Nem csupán a férfiak, hanem a nők és gyermekek által használt sarokvasak is kielemezhetők a nagyszámú leletanyagban. A legrégibb sarokvasfajták a csizma vagy cipősarkot annak majdnem egész magasságában vette körül. A szárak végénél mért magasságuk 25-30 mm. A száruk között mért tá volság 70-90 mm. A sarokvas a sarok hátulján egy tüskével, és egy-egy tüskével a szárak végénél volt a sarok bőranyagába beerősítve (XlX.t.). Több példány mellett 1583 év Rudolf féle dénárt találtam. A fejlődés az oldalak magasságának csökkenésében mutatkozik. A sarok magasságok későbben általában 12-15 mm-re csökké nnek, a szárak közötti távolság változatlan marad. A fejlődés további során az oldalak magassági mérete 7-10 mm-re csökken, ezeknél a példányoknál már csupán a szárak vége alatt találunk egy sekély mértékű megvas tagodást, a sarokvus többi része egyenletes vástagságúvá válik, A tüskével felerősített sarokvasak fejlődésének végső állomásaként azt a formát vehetjük. hogy a sarokvas egész hosszúságában egyenletes 6-7 mm vastag patkóvá alakul át. A szárak vége visszahajlik és a sarok bőranyagába van beverve. Míg az előbbi sarokvastípusok inkább ovális alakúak, tehát a szárak az oldaluknál nagyobb ívben hajlottak ki. addig a lapos sarokvasaknál, illetve most már patkóknál a szárak egymástól mért távolságában is jelentős csökkenést figyelhetünk meg. A férficsizmákhoz való patkóvasak szélessége 60-70 mm, a gyermek, illetve női lábbelik sarokvasai 40-57 mm, A sarokvasak felerősűésa minden esetben a vasból kialakított tüskékkel történt, a szárak a sarkot körülölelték, A patkókat a sarokra felszegezték. A szegekkel felerősített patkóknál nyomon kísérhetjük a fejlődés további útját. Az egyik típus szárainak vége kiszélesedik és ferde irányú levágással zárul. Azonmód kiszélesedik a patkó közepe is. Ezek a patkók 3 szeggel voltak a csizma sarkára felverve. Egy-egy szeg a szárak végén, egy pedig a középen volt beverve. Ezen példányoknál a szárak között mért távolság íO-85 mm. A száratc egy másik irányú alakulását abban figyelhetjük meg, hogy végeik koraiakban szélesednek meg, de csak a belső szintjük felé (XlX.t.). Egyes példányok közepének külső szintjén kicsúcsosodást figyelhetünk meg. Találtam olyan példányt is. ahol a szárak vége keskeny nyakká szűkül, majd pedig teljes köralakban kiszélesedik. Végül pedig megjelennek azok a csizmapatkók, amelyek egyenletes szélességű szárakkal bírnak és félköralakban meghajlítottak. A szárak között mért távolság 58-86 mm között váltakozik, a szár szélessége 8-15 mm.
