KALMÁR JÁNOS: A FÜLEKI (FILAKOVO) VÁR XV-XVII. SZÁZADI EMLÉKEI / Régészeti Füzetek II/4. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1959)
A füleki (Filakovo) vár XV-XVII. századi emlékei
- 14 Iparos szerszámok és eszközök Ahol hadinép élt. ott elmaradhatatlan volt a kovács és lakatos műhely. Nemcsak a fegyverdarabok készűésénél, hanem azok javításánál, karbantartásánál szűkség volt a szakavatott mesteri kezekre. A leletanyag bőven tárja elénk a XVI-XVII. századi iparos mesterek eszközeit. A kalapácso k eltérőek a ma használt példányoktól, amennyiben egyik végük nem lapos. hanem hegyesre kiképzett, tehát lemezlyukasztásra alkalmas. XVI.századi azonos pél dányt a csorbakői romok között találtak. A kalapácsok oldalai középen a nyélre való illesztésnél kiszélesednek, mivel a kdpük nyílása acél lyukasztóék átütésével kialakított. Hosszuk 100-145 mm között váltakozik (XX.t.). Az egyik kalapácspéldánynak mindkét vége éllé laposodik Ez az eszköz a malomkő vágására szolgált, magyar neve szálú. A kalapács hosz8za 180 mm, az él hossza 30 mm. Köpüjében még benne van a nyélre erősítő vasék (XX.t.) A vágószerszámok közül való, három hidegvág ó példány (XX.t.), egyenes keskeny éllel és egy vastag törzsű vágószerszám félköiátakú éllel. Az előbbi példánynak élhossza 10 mm, az utóbbié 20 mm. Találtam egy lapostörzsű reszelő t is. meglehetősen durva vágásokkal rovútkolva.Hoszsza 21o mm. szélessége lö mm. vastagsága 4 mm. Lapjai egymást keresztező rovátkákkal vágott, oldalai'pedig párhuzamosan rovátkoltak (XX.t.) A lakatosok szerszámai közé tartoztak a fogó k Három példány került napvilágra. Ezek közül két példány 10-12 mm széles, egyenes lapos pofákkal készült, a harmadik példányé belül homorú felületű ovális lapok, amely külső úton esetleg foghúzó fogóra is következtethetünk Három-négy fúró t is találtam. Fa fúrására voltak alkalmasak Az egyik példány szá :rának vége két ággá oszlik V alakban szélesedik ki, a két ágat összekötő vaspálca csigá san kapcsolja őket egybe (XX.t.) A másik példány fogantyúja keresztbe helyezett, a fúrótestre szegecselt pálcatag. A fúrótest vastagsága 5 mm. A harmadik példány pipaformájú, fogantyúja egyoldalú, kúposán kiképzett.(XXYJt,éa}vXXV|lAzonos példányt őriz a miskolci múzeum, muhi ásatásokból, muhi községet 1630 előtt hagyták el a lakosok A bronz leletanyaghoz tartoznak egy ovális, domborított felületű bronzlemez , amelyből egy vascsap áll ki (XlV.t.). Több öntött bronzkarika , majd különböző alakú és formájú biynzlemez csíkok , kiszabott és kivágott l^mqzdarqbo k. ezek nyilvánvalóan lakatos, vagy ötvös mess!ter műhelyéből kerültek ki (XXI.t.). Az ötvös felszereléséhez tartoztak az öqtőtégelve k Szájnyílásuk rendszerint három szögletű, találtam azonban hengeres példányt is. Az általánosabb tégelyfajta a háromszögletű szájnyílású, mivel a folyékony fémkiöntést a csúcsos részen vékonyabb sugárban lehetett a forma öntőnyílásába önteni. Magasságuk 45-75 mm, fenék átmérőjük 25-30 mm. Csak kisebb fémmennyiség öntésére voltak alkalmasak. Élihez a leletanyaghoz tartozik még a gyűrűknél megemlűett bazaltból készített gyflrflöntőforma (XXII.t.). Eg" vastag falu alacsony tégelyszerű e dény, amely töredékes áliapotuan került elő. gyógyszerész, vagy ötvös pqrtöró tágejy e lehelen. Csizmadia mesier eszközéül szolgált egy emlős állat lábszárcoontia . amelynek egyik oldala laposra koptatott. Ez az eszköz a sámfára húzott csizmaszár kisimítására. egyben fényesüésére szolgált. Neve rigázó csont. Botnak, vagy valami szerszám-fogyantúnyak a végéről származik egy tojás alakú hornyolt, gyűrűs díszítésű cspntgQip h (XXIX.t.). Közeléuen feküdt egy 158o évi Rudolf dénár.
