Cs. Sós Ágnes: A KECELI AVARKORI TEMETŐK / Régészeti Füzetek II/3. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1958)

Jegyzetek

- 25 -r 15/ Horváth Tibor, lm. XXXI17. Horváth a sz/lvSgekhez tartó..-, ó övgarniturát a nagyszentmíklósi ',kin< s körével a 750-755 évekre datálja. 16/ Takács Zoltán, Corurue; ies beetween the Arts of the Eirasiatic Migration Periods, AA, voL luintum, Pasc. 2.3.4. MCMXXXV. 186.o. 17/ Analógiája ismert az abonyi temetőből (Márton Lajos, Lm,207.0.

12.154.sii.) 18/ A stíluselemet iráni eredetűnek tartja, mely műhelygyakorlatokon keresztül öröklődött az avarság fémművességéig, László Gy, Adatok az avarkori műipar ókeresztény kapcsolataihoz, Bpest, 1935. 27. sk.o. X-XI.llO.0. 19/ Azonos, de öntött technikában kivitelezett szfjvég ismert Aranyosgyérestől (Szt István emlékkönyv III. Fettich. Budapest 1938. A prágai Szl István kard régészeti megvilágításban. IXl3.) 20/ Kiszombori 0. temető 7. sírjából ismerek hasonlót, a temető használatának idejét Fsallány Dezső a VI.sz. végétől a VII. szl végéig tartó időszakban határozza meg. (Dsállány. Kora-avarkori sírleletek. Folj

a 1939. MI. 4.k.,3. 133.0.) 21/ Szembetűnő a hasonlatosság szíjvégünk oroszlánalakja és egy VII. századi selyemszövet megfelelő állatalakjai közötl A szövet II. Khusrau, vagy III, Jesdegred vadászatát ábrázolja (F. Sarre. Die Kunst des alten Persier, Berlin, 1922. 98,1). 22/ Fehér Géza. A bolgár-török műveltség emlékei. AH. VII. 1931. 109.o.64.k,110.o. 23/ Mavrodinov. L e Tresor Protobulgare de Nagyszentmiklós, AH. 1934. XXIX 57.0. 27. k. 24/ Az akasztóhorgot Kalmár is közli a népvándorláskori, hasonló rendeltetésű darabokról írt c ikkében, és az általa felvett csoportok közül abba helyezi, melybe az igari, bóesai. mártélyi, neolinoi (Káma-vidék) sth, tartoznak (Kalmár János, Népvándorláskor! akasztóhorgok és veretek, AÉ. 1943. 153.o.XXV.l). 25/ Mavrodinov. lm. 57.o, 27.k. 26/ Horváth Tibor. lm. 111. ekk. 0. 27/ Fine, aw arische Gürtelgarnitur aus Keszthely (Festschrift für Otto T schumi, 126. skko.) 28/ Fettichí. az öntvények keletázsiai eredetét bizonyítottnak tartja. (Fettith, Branzeguss und Nomadenkunst, Sem. Kond. 1929. 57. 63.0.) 29/ Ham pel, lm. III. 261.1 7a-b. 30/ A rákosi avarkori temető 19. és 20. sírjából ismerjük a keceli ékszer aranyból készült analógiáját (Nagy Tibor. Avarkori és honfoglaláskor! sírok Rákosról, Bp. Rég. XIV. 12.1c.). A temetőt Nagy Tibor a VIII. sz. első felére datálja. 31/ Fettich Nándor. Adatok az ősgermán állatornamentumok II. stílusának kérdéséhez. AÉ. 1929. IXl 18-19. 32/ A kiszombori 0. temető 2, sírjából és a Deszk G. temető 8. sírjából egy-egy pár került elő. E fülkesírok használati idejét Csallány Dezső t VI. sz. utolsó évtizedeitől a VII. sz. végéig tartja lehetségesnek. (CsaJlány Dezső, Kora avarkori sírleletek, F

0li

a I-IL 111.12. IV.ll-2,). A dunapenteHi sírmező 11. sírjából előkerült hasonló típusú arany függőpár legalsó ráforrasztott gömbje ezüstből készült I (Marosi-Fettich, D

unapel

ltelei avar sírleletek. AH. XVIII. 1935. VI,t 3-4.) 33/ Szerepelnek a Bakszar." és ^segem-völgyi leletekben ( 7ir\ú Jenő. Kaukázusi és középázsiai utazásai. Bpest 1897. II. XXV.14-5. 470,o.). A kamuntai sírok (Vladikavkas körzet) gazdag anyagában ugyancsak előfordulnak. A sírok az V-IXszázadxa datálhatok. (P.S. Uwarow. Die S

a

mmlu.».gen des Kaukasischen Muzeums, Tifüis. 1902. V.l2l.o.).