Cs. Sós Ágnes: A KECELI AVARKORI TEMETŐK / Régészeti Füzetek II/3. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1958)
Jegyzetek
- 26 -r 341 A háromszögbe komponált granulációs díszítésre, ill. a gyakorlat eredetére jói rámutatnak többek között a kamuntal lelet (Kubán-vidék) granulált szíjvégei (Mavrodinov, Be Tresör protobulgare de Nagy szentmiklós, AH, XXIX 1943. 124.L), mely lelet ejfyík kisugárzási pontjának tarthatjuk a madarai, hasonló szisztémával díszített övgarnltúrát is (Mavrodinov, lm. 45. k.). 35/ Horváth Tibor, lm. Xlll-2 16io. 36/ Velenc ében őrzött kelyheken. könyvtáblákon főleg képes mezők kexetelésére nyer alkalmazást. II Tresoro di S a n Marco In Venezia, Wenezia 1885, II, Táv. XXXV IL69. XXXVIII. 72. VII. 7-8., stb. A z egyezésekre BKovrig Ilona volt szíves figyelmemet felhívni 37/ Csiipá n egyetlen darabra hivatkozom a számos, példaként felhozható közült egy Bisv"aly-i ezüsttál ( Spfiái. múzeum) díszítésére. (H. Blück, Die Weltstellung d er Türken in Kunst. Wiener Beitr.II. 1927, 17.k,). 38/ Horváth Tibor, lm. 62. o. 39 1 ESA, IX 1934. 1.16, 298. o. 40/ H. Kühn. Dj e Rundscheibe aus Niederbreisig im Metropolitan Múzeum. Ipek. 193637, 139. skk, o. 24.1 A temetőt, melyből hasonló boglárok kerültek elő H. Kühn a VI-VIII. századra datálja. 41/ Marosi-Fettich, lm,VI.l 39-40. 62 skk.o. 42/ Horváth Tibor, Inn 59.o. 43/ A^A, Bobrinskij. Perescepinkij kiad, MAR, 34. XV.l- Nagy Tibor szerint a bulgártörökök a hajfonatdfsz divatját az avar uralkodórétegiől vették át a frízuradivaítal egy üti (Nagy Tibor szóbeli közlése alapján.) 44/ Az első igari lelet két ezüst karperecének hasonló tubusa van (Fettich, Im.VLi 3-4) Fettich a leletet a Vll.szi második felére datálja; A pusztatóti tubus aranyból készüli (Hampel, lm.74o,86.). i 45/ Bassermann-) Jordan. D e r Schmuck, Leipzig, 1909. 34o,40. 46/ Hasonló ismert Tißzajgarröl, melyet Hampel *votiv > baltának nevez (Hampel, lm. L 88.o. 108.) 47/ Hampel, iL m.III.li4.l A miniatűr eszközök jelentőségét László Gy. dolgozta kl AH. XXXIV. 48/ Korek József a Szentes-kajáni 276. és 279, sírok szőrcsíptetőivel kapcsolatban érdekes jelenségnek tartja azok férfisfrban történő előfordulását (Korek József, A Szentes-kajáni avar temető, SZD. 1943.XXVI.lll., XXVIII.ll. 68.o.) Germán anyagban való megjelenésükkel Gsallány Dezső foglalkozik hazai vi szonylatban a kora avarkori sírleleteket vizsgálva (Gsallány Dezső, Koraavarkori sírleletek. F 0lia I—II. 148.o.). 49/ Horváth Tibor, A z üllői és kiskőrösi avar temető. AH. XIX 1935. 81.o. 50/ Ndiány példával illusztrálva: Pusztamérges-i B. temető 9. és 14 sír (Korek JcL'jáet Két szegedkörnyéki avar temető. F 0lia 1945. VII.121. VIII.115.).Szentes-kajáni sírmező 327. sírjának korsói (Korek József. A Szentes-kajáni avar temető. SZD. 1943, XLIV.l). A Dunántúlon: mártélyi. závodi, abonyi (Hampel, Ahert. HI. 90.1 20. 246.t 249.1474.1) eikói (Horváth Tibor. Lm. 77.o. 16.k.) stb. temetők példányai. 51/ L Kovrig Ilona. Avar sírok Alsó Gellérről (Csallóköz). A ntiqu. 1948. 120.skk.o. 52/ J. Eisner. D e vinska Nova Ves. Bratislava. 1952. 262old. 53/ P. R-au. Die Hügelgrab er Römischer Zeit an der Unteren Wolga, Mitteilungen d, Zentr&Imuseums der Aul 8oz, Rate-Republik der Wolgadeutschen, Jahtg. 1. 1926. IL 1-2 23 co, 33. k.