ERDÉLYI ISTVÁN: A JÁNOSHIDAI AVARKORI TEMETŐ / Régészeti Füzetek II/1. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1958)

Az avarkori csontmegmunkálás néhány kérdéséről

- 61 Diodirus Siculus. IV.76-77. Thalos. (Daedalos) 1 Vitruvius, Architectura, XL és 5, Bizánci Phylon. Mechanika.IV.60-61. Le. 230-ból említ fémesztergályozási adatot Capitulare de Villis. c. 45 és c. 62. VIII-IX. sz. Theophrastus. V. 9,6. A rómaikori fén\esztergályozá8l a nyomópadon végzett műveletek akkori technikáját Pernice foglalta össze, / de fém esztergál yozásról lévén szó, erre nem térek kt Faesz tergályozásáról lévén szó, erre nem térek ki. Faesztergálásra vonatkozó adatokról Blümner ír. / Az ókorban már csavarmegmunkálást is el tudtak érni esztergapadon, erre nézve a 362 körüli évekből ismerünk adatot Ujas eszterga ábrázolást római sírkövön is találunk, (Kőfaragó sírköve.)/ Mielőtt az eszterga középkori történetének rövid vázolására térnék át, a típusokról és azok elterjedéséről írok röviden, Az előbbiek alapján nyilvánvaló, hogy Európában a legelső forma az fjas eszterga és ennek változata, a két ember által működtetett húros esztergapad. Európa és Kelet között esztergatípusokban is oly nagy különbségeket láthatunk, melyek egyből megmutatják, hogy monogenezisre nem szabad gondolnunk. Távolkeleten is elterjedt a két ember által hajtott húros eszterga, de ennek kétpedálos változata Európában már teljesen ismeretlen. / Az gas eszterga a múltban is megvolt és jelenleg is létezik Európában, Közeikeleten és Indiában, Ennek egyik változata a szárt eszterga, melynél a kést lábbal tartják

4

0/ A felülívelt rugalmas fa erejét kihasználó nagyobberejű • tipus (Fitzelbank). a magyar lábitós eszterga, egész Európában elterjedt. Az íjas eszterga mellett a középkori Európa legkedveltebb esztergája. Ismerünk róla ábrázolást 13y5 körüli időkből 41/ Tovább él a középkor elmultával is, van adatunk reá nézve 1565-ből és lo35-ből is.

4

2/ Mindezeknél a típusoknál a tárgy elhelyezése vízszintes, a függőleges eszterga a modern technika alkotása. Szintén újkori megoldás a lendkerekes eszterga. Feldhaus szerint Leonardo da Vinci találmánya. Tervei között szerepel. Keleten csak a XIX sz. óta ismeretes. Az összes említett esztergapadoknál a kés befogva nincs, irányítása a mester kezével történik A késtartó későközépkori találmány, elterjedése, jelentősége a fémek fokozódó meg munkálásával nő meg. Először HÖO-ból van reá adatunk, (sog. H

aus buch.

) A lábitós eszterga mai elterjedését legutóbb Buschan foglalta össze Európában.

4,

1/ Franciaország. Skócia, Skandinávia, az Alpok vidéke, a Keleti Kárpátok és a Balkán-félsziget azok a terüle tek ahol ő még megtalálta ezt a szerszámot. Fában gazdag vidékeken orsókat, guzsalytalpakat, csészéket, tálakat és csutorát készítenek rajta. A csutora, a csutoraeszterga híres terméke, mely a magyar csikóbőrös kulacsok magvát is alkotta, olyan tárgytípus, mely nem csal^ nálunk élt, hanem a Balkántól a Bukovinától északra lakó huculokig megvolt a közeli muJtban,

4

4V Nálunk Hódmezővásárhelyen és Veszprémben dolgoztak legtovább csutorások Nemcsak kizárólag csutorát, hanem egyéb faedényeket is készítettek, Lábitós esztergán vagy ennek vfzzelhajtott változatán dolgoztak, az utóbbi főleg a Balkánon volt általános. Szerszámkészletük alig pár darabból áll, nemszámítva a lenagyoláshoz haszmált fejszét, csak néhány vésőformát találunk náluk Hauser gyűjtése nyomán jól ismerjük egy svájci esztergályos szerszámait, mindössze háromféle vésővel dolgozott, de csutorát nem készíteti

4

5/ A magyar csutorások alig egy-két kanalas vésővel használnak többel A fenti pár szó a csutoraesztergályosokról csak azért volt szükséges, hogy jobban érthessük az avarkorból reánk maradt agyagcsutorák fa előképének készitésmódjál Fából a szomszédos alemann temetőkből kerültek elő. Tehát ez a technikai eljárás az avarok előtt sem volt ismeretlen. Emellett ezt bizonyítják a mezőbándi (avarkori gepida) temető két sírjából jó állapotban kikerült esztergályozott fa szelencék is.

4

0/ Bükkfából készült kétrészes dobozok, egyiken bronzpántok is vannak Sajnos mindkét sír bolygatott, szorosabb kronologiai helyzetét, avagy a tárgy pontosabb sírbeli helyzetét megállapítani nem leheteti Az íjas eszterga magyar alakja az orsóeszterga, vagy másik nevén nyirettyfis eszterga , minden fában gazdag vidékünkön használatos vagy használatos volt a közelmúltban. Például Püspökhatvanban. Kemencén (Hont m.), Diósjenő» (Nógrád m.). Gönyei Sándor szíves szóbeli közlése. Magyarság Néprajza. 2. kiad. I XXXIILl8.kép. Erdélyben is dolgoznak vele, "Roska Márton Felsőkosályon a cigányoknál látott fjas esztergál (2.kép 3.) I Ujabban Kalotaszegen gyűjtötték feL Ott az orsófaragás kizárólag férfifoglalkozás, apárólfiúra öröklődik /ősszel és tavasszal a mezei munkák megindulása előtt és azok befeje -