ERDÉLYI ISTVÁN: A JÁNOSHIDAI AVARKORI TEMETŐ / Régészeti Füzetek II/1. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1958)
Az avarkori csontmegmunkálás néhány kérdéséről
- 62 zése után gyártják az orsókat. Görcstelen fenyőfa kell hozzá. A faragó szerszám egyesegyedül az u.n. orsókés. A pad neve náluk esztergaszék (2,kép 4)48/ Általában faragópadra szokták felszereni, úgy, hogy a szerkezet két lába a padba fúrt lyukakba illeszkedik. Az or~ sókészitő aztán a padnak egyik végére ül, balkézzel megfogja a hajtóíj alsó végét jobbkezé vei megfogja a hajtóíj alsó végét, jobbkezével pedig a kési vezjeü. Ma már az íi i* kezd eltűnni, helyette egyenes bot kerül alkalmazásra. Ezt aztán fel-le mozgatva, a munkadarabot" mely egyben tengely, váltakozó irányú körforgásra kényszerítik Rendszerint olcsó keményfával dolgoznak melyet először jól kiszárítanak majd a kellő formára nagyolnak le. A felsőkosályi cigányok nyirkos jegenyefát, a kalotaszegiek görcsmentes fenyőt használnak. Felső kosályon nemcsak orsót, hanem orsógombot és puliszkakeverőt is készítettek a cigányok A lenagyolást fejszével végzik eL Az Űas meghajtás sokrétű elterjedésének bemutatásához említem csak meg, hogy ezt alkalmazzák a «viszáló muzsikáknál*, melyekkel a hálókötőzsineget csavarják kellő mértékűre,^"/ Azonban nemcsak a nyirettyűs eszterga, hanem a iábitós eszterga is alkalmazásban volt Erdélyben, ismeretes a hunyadmegyei Erdőhátságon is. Ezen nem csutorát, hanem csészéket és más hengeres fatárgyakat esztergáltak Az előbb elmondottak alapján most már könnyebben tudunk következtetni az avarkori esztergályozásra, jól látjuk, hogy ez a technikai eljárás nem lehetett ismeretlen náluk sem. Ezekután vizsgáljuk meg a reánkmaradt tárgyi anyagot, elsősorban a csontból készült tűtartókal Az alábbiakban a tűtartók részletes technikai leírásával megpróbálom azok készítés módját ismertetni 161. sír. (XLII.t.3.) Az ép végétől kezdve, amely a fényképen felül láthatá. az alábbiak tűnnek szemünkbe. Bordás beosztású, három keskeny borda váltakozik rajta egy szélessel, úgy. hogy mindkét végét három-három keskeny borda zárja le. Kopásnyomok főleg csak egy sávban mutatkoznak erősen, ezzel átellenben 180 eltéréssel valamivel kisebb mértékben. Ez a jelenség ebben az esetben is azt bizonyítja, hogy ezeket nem hengeres zsinóron, hanem lapos szalagon viselték, mely nem engedte a tartókat köröskörül egyenletesen kopni, hanem csak a azalag sírjával párhuzamosan. Az, hogy a tűtartó enyhén hajlott, ez minden esetben a csontszerkezetből következik. Szintén az okozza a tölcséresedését is mindkét végén. A megdolgozás után mindkét végéről eltávolították a felesleges részeket. Még megfigyelhetők azonban ezek nyomai a kellően le nem símitott kiálló peremek alakjában, közel a belső átmérőkhöz, A fényképen alul látható végnél hét borda sérült, valószínűleg az ásatás alkalmával történt ez a sérülés. Innen elindulva három függőleges irányú kezdőbordát látunk Felső végződéseiket alig pár tizedmilliméter széles sáv zárja le. Kopásnyomok mindhármon az előbb említett módon jelentkeznek Az első széles borda és a kétoldalán lévő keskeny bordák csatlakozásánál jól kivehetők az esztergakés karcolásai A második három keskeny borda mindegyike élben végződik A második széles borda mindkét oldalán, a tűtartó hosszirányára me rőlegesen kis bevágások figyelhetők meg sűrűn egymásután. Ezek kétségtelenül a pillanatnyira megakadt és megugrott esztergakés nyomai. A harmadik hármas bordaköteg első tagjának élénél éles karcolásjelentkezik Mindhárom borda élben végződik. A harmadik széles borda jobboldalán is jelentkeznek az előbb leírt keresztirányú késnyomok Utána újra hármas bordacso port következik a negyedik Ezek is élben végződnek az első kissé szélesebb. Kopás itt már csak egyoldalon jelentkezik erőteljesen. A negyedik széles borda mindkét oldalán az eszter gakés körbefutó keskeny karcolásai következnek igen finom, párhuzamosan mutatkozó vonalak alakjában. Az ötödik hármas bordacsoport, szintén nagyon érdekes kidolgozást mutat. Az elsó kettő éles, a harmadik szélesebb keskeny síkban végződik Az elsőn, közel az élhez, vékony barázda halad. Az ötödik széles borda jobboldalán mind a körbefutó párhuzamos késnyomok mindpédig a keresztirányú vonalak jól kivehetők Kopás itt is csak az egyik oldalon mutatkozik A hatodik hármas bordacsoport mély késnyommal határolódik el az előző széles bordától Mindhárom élbgn végződik A második és harmadik keskeny borda jobboldali síkja szélesebb. ezért úgy látszik mintha balfelé hajolna. A hatodik széles borda mindkét oldalán sűrűn sorakoznak a keresztirányú késnyomok Az utolsóelőtti, hetedik hármas bordacsoport csak az egyik oldalán kopott. Az első kettő élben, a harmadik keskeny síkban végződik A hetedik széles borda baloldalán, főleg a legmélyebb és az élhez közeleső sávban jelentkeznek körbefutó késnyomok Az utolsó három borda nem élben, hanem keskeny síkban végződik Mindegyik széles borda kivétel nélkül ívelt oldalsíkokkal fut élbe. Ennek a jelenségnek az okát majd az össtefoglaló technikai elemzésben tárgyalom.
