ERDÉLYI ISTVÁN: A JÁNOSHIDAI AVARKORI TEMETŐ / Régészeti Füzetek II/1. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1958)
Az avarkori csontmegmunkálás néhány kérdéséről
- 63 236, sír főtartója, (XLI I,L2,) Ütemezésében az előzőhöz hasonló. Hat hármas fb ordaköteg j váltakozik rajta öt széles bordával Keresztmetszete körhöz közelálló ovális, A fényképen felül látható végéből egy rész újabban kitörött, innen lefelé haladva a cső félig meg is repedt Az ép végétől elindulva az alábbiak láthatók a felületen. Négy keskeny bordával kezdődik Mind a négy élben végződik A befelé eső síkok csatlakozó felületén éles kesnyomolc mutatkoz/igk Az első széles borda ugyanúgy kopott mint a megelőző négy keskeny, vagyis 90 -os eltérésben. Éle legömbölyödött . Ennek ellenére felületén egymásba átható, egymást keresztező éles késnyomok je lentkeznek Utána újabb négy borda következik A második féligm edd ig élben, a többiek síkban végződnek Az első éiének egy része letörött Az első és második kö zötti völgyben a kisiklott esztergakés az első borda oldalsíkjából egy részt elvágott A második széles borda főleg csak egyik oldalán kopott Az átellenes oldalon éles késkarcolat vehető ki, mellette több egymást keresztező nyomvonal A harmadik bordaköteg a me gszokott| hármas tagolást mutatja. Az első kettő esetében a kés a megmunkálás során többször kisiklott, a bordák éléből egy keveset le is töri A második borda síkkal zárul, melyen karcolás halad körbe. A harmadik széles borda már élesebb mint az előző kettő volt Síkjain egymással párhuzamosan futó karcolások vehetők ki Kopás főleg az egyik oldalon van. Utána megint három borda következikKeskeny, síkban záródó formák A negyedik széles borda is csak az egyik oldalán mutat erős kopottságot Síkjain párhuzamos karcolások mellett egymásba futók is vannak. A negyedik hármas bordacsoport mindegyike keskeny síkkal zárul Az utolsó széles borda baloldali síkja észrevehetően a hármas borda csoporttól elhatároló völgy fölé emelkedik Egyik oldalán kissé kopott Síkjain finom, párhuzamos karcolások futnak egymással párhuzamosan. A tűtartó csövét lezáró három borda éles formájú, Az utolsóból azonban alig van meg a fele, mivel a csont végének eltávolításakor ennek élével párhuzamosan haladt az átvágás, A tűtartó mindkét vége le van csiszolva, így a végek eltávolításának különösebb nyoma nincsen. Az ép végénél, belüo. a csont felépítése szerint kissé kiszélesedik a torkolat míg az átellenes végén kerekded formájú. 258. sír tűtartója. (XLII.I! Ez a forma a magyarországi avar emlékanyagban igen ritka. Előtte, eddig ezenkívül a homokmégy-halomi és a szebényi temetőből ismert Mindkét végén ^urdákj zárják le. Ezek fogják közre a csavartan barázdált belső felületet A fényképen felül látható végéről elindulva vegyük szemügyre ezt a darabot is. Az első négy keskeny borda baloldali sfkia rövidebb így balfelé döntötteknek látszanak Az első barázdában jól kivehető a késkarcolat, A második és harmadik borda élén egymással párhuzamosan haránitányban fut egy egy karcolás. Kopás főleg csak az egyik oldalon látható, vele átellenesen alig-alig mutatkozik. A közrefogott széles borda nagyon megrongálódott, rágcsálók tették tönkre. Ennek ellenére egyik síkján - a belsőn - keresztirányú apró késnyomok vehetők ki E z után következik újabb négy keskeny borda. Szintén rövidebb baloldali síkkal . Utánuk a harántirányban megmunkált középrész következik Tizenegy kiemelkedő, lapos borda vonul egymással párhuzamosan. Ezeket nem esztergán dolgozták ki hanem a barázdákat valamilyen faragókéssel munkálták ki Ennek nyoma mindegyik bordának mindkét szegélyén megmutatkozik a tengelyre nagyjából merőleges, egymásmellé sorakozó keskeny nyomok alakjában. A barázdák ilyen, kidolgozása után került sor az esztergán való finomításra. valószínűleg a tengely lassú forgatása közben, A fényképen alul lévő végére térve át, a másikkal azonos lezárást tapasztalunk A csavart bordák után három kes keny borda következik Jobboldali síkiuk rövidebb, kifelé dőlőknek látszanak Az első borda belső síkját és gerincét két harántirányú barázda folytatása vágja át egymás mellett Emiatt úgy gondolom, hogy a középrész kiesztergálása a bordás végek kidolgozása u tá n történt Ellenkező esetben a barázdák túlfutó vonalában a kés a végbordák esztergálása közben megakadt volná. Ezen a belső bordán még hét esetben mutatkozik ilyen átfutó barázdanyom, egészen kismértékben, a borda gerincén. A második bordán csak egy esetben látszik ilyen nyom, egyik előzőnek folytatásában. A közrefogott széles bordán különösebb jellegek nincsenek A lezárást alkotó négy borda mindegyikének jobboldali síkja rövidebb. Az első gerincéhez közel, azzal párhuzamosan futó karcolás tűnik szemünkbe. Mindegyik borda síkkal zárul, nem teljesen éles. A csontcső hajlottsága ebben az esetben is a szerkezetéből adódik. A két végének eltávolításakor keletkezett nyomok mindkét végén jól kivehetők Vagy lefűrészeléskor keletkeztek vagy a lereszelés nyomai A vonalak többirányúsága is ebből adódhat
