Mesterházy Károly (szerk.): AZ 1997. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/51. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 2001)

Római kori barbár

Az ásatási terület a Laskó pataktól K-re alig 150 méterre fekszik egy búzatáblában. Itt kezdtük meg kutatóárkok kijelölésével a munkát. Az első két napon, kézi erővel dolgoztunk. A két lelőhely között egy K-Ny-i irányú árok húzódik, amely a K-ről a Laskóba vezeti a csapadékvizet. Néhány nappal korábban kezdett kollégám Domboroczki László a hozzám E-ra közel álló 6/c. sz. lelőhelyen. Itt megvizsgálhattam a már általa feltárt régészeti objektumok megjelenési szintjét. A 6/d. sz. lelőhelyen, a domb alján a humuszos felső réteg az első megfigyelések alapján igen jelentős mélységű (mintegy 140 cm), ezután kezd megjelenni a sárgás, agyagos réteg. Felfelé, azaz K-i irányban a humuszos réteg mélysége változik, csökken. így az objektumok már alig 70-80 cm mélységben itt is jól kirajzolódtak, sőt néhány helyen a 6/c. lelőhelyhez hasonlóan alig 40-50 cm-re már megfigyelhetők. A következő napokban már mi is használtunk munkagépet a humuszos leszedéshez. Az objektumok foltjainak tisztázó nyesését, bontását továbbra is csak kézi erővel végezzük. A rendelkezésre álló közel egy hónap alatt négy kézi árkot és négy nagy gépi (dokumentációkban G/I, G/II. stb. jelöléssel) humuszolású felületet tártunk fel. A géppel leszedett területek nagyjából egyformák. A leletek első elemzése alapján megállapítható volt, hogy három korszak településmaradványait találtuk meg. A legnagyobb kiterjedésű a szarmata kori település. (Domboroczki László területét is beleértve, ugyanis a G/IV-es területnél szinte találkoznak objektumaink.) A főként a mélyebben fekvő területeken középkori településmaradványok kerültek elő, valamint mindkét korszaknál jól megfigyeltünk különféle árokrendszereket. A császár kori település folytatódik a 8. sz. terület magasabban fekvő részein. Jelentősnek mondható a magasabb területeken megfigyelt DNy irányban a 8. sz. területre is átnyúló újkőkori településmaradvány, melynek gödreit és cölöprészleteit is feltártuk. Ez utóbbi korszak további feltárását és dokumentálását Domboroczki László folytatta., aki a Füzesabony, Gubakút nevű lelőhelyen (M3-as), fontos megfigyeléseket végzett ennek a korszaknak a településszerkezeténél. Fodor László 79/3. FÜZESABONY - KASTÉLY-DŰLŐ II. (Heves megye) (IX.) Az M3 autópályához Füzesabony térségében csatlakozó 33. sz. út nyomvonalán, Füzesabony - Kastély-dűlő II. lelőhelyen 1997. április 3-1997. április 30. között végeztünk leletmentő ásatást. Megállapítottuk, hogy a felszíni terepbejárás alatt megfigyelt növényzetben jól látható elszíneződések nem régészeti jelenségek nyomai. A 80x44 méteres kijelölt terület déli részén 5 szarmata korba sorolható régészeti telepobjektumot tártunk fel. Valószínűleg tovább húzódik a telep déli irányban, azonban a mészégető, a tanya és a bozót a további feltárásokat jelentősen akadályozta volna. Váradi Adél GYULA 56. sz. lh., 1. 21/1. lh. 80/1. KÁL, LEGELŐ II. (M3-as 13. sz. lelőhely, 100,700-100,800 km szelvény) (Heves megye) (IX.) Előzetes egyeztetések után, Ács Csilla káli ásatási területének befejező munkáit végeztük. A vizsgált terület a Tarna-folyó K-i oldalán a folyó mellett kezdődik és K-i irányban húzódik a kijelölt nyomvonalban. Eddig a terület mintegy 70%-a került átvizsgálásra. A maradék területet két részre osztottam, mivel a rendelkezésre álló idő (durván három hét) igen kevés. 98