Mesterházy Károly (szerk.): AZ 1997. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/51. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 2001)
Római kori barbár
Az első vizsgálat alá vett területünk a folyóhoz közeli rész, mint azt a mellékelt helyszínrajzon is láthatjuk. Ez mintegy 40x30 méter. Elsőként kézi erővel két kutatóárokkal kezdtünk a két végén, majd mivel abban igen kevés leletanyagot, illetve beásást találtunk, így az iszapoló kanalas munkagépet engedtük rá folyamatos figyelés mellett a területre. E-felé, mivel semmi régészeti jelenséget nem találtunk, így ott nem folytattuk a munkát. A mintegy 750 négyzetméternyi területet a munkagép két oldalra termelve a földet egy szelvénnyé tudta alakítani. Itt már a kézi munka során is megállapítottuk, hogy csak a felső betöltésben, illetve folyóhordalékban van kisebb-nagyobb leletszóródás és inkább az is bemosódással került oda. így a géppel sem kellett 50-60 cm-nél mélyebbre menni, holott a kézzel ásott árkokban ezt 120-140 cm-ig megtettük, de eredmény nem volt. A leletanyagos felületeket megtisztítottuk, majd arról rajzos és fényképes dokumentációt készítettünk. A szórványos felületen inkább II—III. sz.-i, császár kori cserépanyagot találtunk. Ács Csilla vezette múlt nyári munkának fő területe az épülő út nyomvonala, melyben K felé haladva igen sok szintén császár kori objektumot, gödröt és néhány korabeli sírt találtak. Mi kihagyva az általuk már vizsgált közbülső, mintegy 60 méteres területet K felé újabb kézi kutatásokkal végeztünk ellenőrzést, majd itt is géppel folytattuk a nagyobb terület felső humuszos földletermelését. Itt már nehezebbé vált kutatási feladatunk, ugyanis az objektum beásások tovább mélyültek, néhol már 170 cm mélyen is leletek voltak, és a beásások szinte beszőtték az egész területet. Továbbra is megfigyeltük a jellegzetes vöröses és szürke korongolt, ún. császár kori anyagot, de K-ÉK felé jelentős kora bronzkori telepanyag leletei sűrűsödtek, bár egyértelműen meghatározható ház nyomát nem tudtuk megfigyelni. Volt kisebb átégett feltehetően tűzhely maradványának a részlete, amely már bolygatottnak látszott. Közben a márciusi hóesésben megkezdték az út nyomvonal földmunkáit, így a szkréperek leszedéseinek ellenőrzését is végeztük, különösen a legelő III. terület felé, de Kál irányában míg kinn voltunk, folyamatosan. Szabó J. József által már feltárt területen (Kál, legelő III.) még néhány sírfolt beásását is rögzítettük, melyből kettőt kibontottunk, de benne egy két szórvány emberi csontot, de leletet azokban nem találtunk. (Néhány fényképes dokumentálást a szinte teljes rossz idő ellenére készítettünk.) Március 25-re a Kál legelő II. területén befejeztük a kutatást. Két napig még dokumentálást végeztünk, majd visszamentünk. Közben az útépítő munkagépek már erősen közrefogtak bennünket. A Kál-Alatkai út után az Akasztópart irányában is megkezdődtek a felszíni útépítési munkák ott újabb 5 km-es szakaszt vizsgáltunk át, de érdemleges lelőhelyet nem találtunk, leleteket nem gyűjtöttünk. Fodor László 80/2. KÁL 4 SZABARI-TANYA (Heves megye) (IX.) Az M3-as autópálya nyomvonalának Kál 4 Szabari-tanya (Heves megye) nevű lelőhelyén a 106,9-107 km szelvények között 1997. március 17-28. között végeztünk szondázó jellegű feltárást. A lelőhelyet Sz. Ács Csilla 1995-ben tárta fel. Ekkor a terület délkeleti részén előkerült egy 5 sírból álló szarmata temetőrészlet. Az idei ásatás célja az volt, hogy megállapítsuk rejtőzik-e több sír a föld alatt. A rövid ideig tartó feltárás folyamán egy Ny-K tájolású, melléklet nélküli férfisír és 9 cölöplyuk került elő. Ez utóbbiak feltehetőleg valamilyen felszíni szerkezet tartóoszlopai voltak, datáló anyag hiánya miatt korszakba sorolásuk kérdéses. Váradi Adél 99
