Mesterházy Károly (szerk.): AZ 1997. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/51. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 2001)

Római kor

Graben von U-formigem Durchschnitt zeichnete sich aber aus. Die Auffüllung dieses Grabens war mit Getreide gemischte Erde. Die nördliche Hälfte des Quadranten 8/13 wurde in der letzten Saison (1995) nur teilweise freigelegt. Darum machten wir die Oberfläche wieder sauber und wo es möglich war, setzten wir die Erschließung des spätrömischen Wachtturmes und der Schichten unter dem Weg fort. Demzufolge legten wir zwei größere Gruben von bienenkorbförmigem Durchschnitt im nordwestlichen Teil des Quadranten, unmittelbar unter dem Niveau des Weges frei. Diese Objekte konnten durch die Gemeinkeramik der (mittleren) Bronzezeit datiert werden. Im nordwestlichen Teil des Quadranten wurde die Freilegung auch des teils schon erschlossenen Fundamentes des Turmes fortgesetzt. Da überschnitt eine neuzeitliche, wahrscheinlich als Steinbruch dienende Grube einen römerzeitlichen Graben und eine, ebenfalls in den gewachsenen Boden getiefte bronzezeitliche Grube. Als wir die Arbeit im Quadranten 8/13 beendeten, begannen wir mit der Ausgrabung der südlichen Hälfte des Quadranten 9/13, um die weiteren Teile des spätrömischen Wachtturmes freilegen zu können. Auf der Sohle dieses Quadranten kam der Fundamentgraben der nördlichen Hälfte des Wachtturmes vor, in dem es schon keine Steine mehr gab. Auf der Sohle des Fundamentgrabens kam eine andere, wahrscheinlich ebenfalls bronzezeitliche Grube zum Vorschein. Da aber wir keine Zeit mehr hatten, konnte dieses Objekt nicht erschlossen werden. Die Maßangaben des Turmes sind aufgrund der bisherigen Angaben: 9,7x9,3 m. Die Dicke der Fundamentmauern macht 220-260 cm aus. Zsolt Visy-Mária Seres-Gábor Bertók 65. PÁLI - DOMBOK (Győr-Moson-Sopron megye) (XI.) Mészáros Vilmos, a XJM karbantartója Dóczy Zoltán dóri magángyüjtő társaságában fémkeresővel 1997. áprilisában felkereste a Páli határában lévő, nagy kiterjedésű római kori lelőhelyet. A Rába töltése felől közelítették meg, bejárták addig a homokbányáig, ahol 1988-89-es ásatásunk volt. A lelőhely régóta ismert (Uzsoki A., RA 435.68). A gyűjtés eredménye: - bronzkori véső és lándzsahegy töredéke, - római kori leletek: pénzek, nagy, oroszlánfejes fogantyú, ládikadíszek, vaskos fejű bronzszegecsek, egy hagymafejes fibulatöredék, csatok és övdíszek, gyűrű, ólom votivszobrocska töredéke, bútorláb (?), egyéb bronztöredékek, - kora népvándorlás kori kis csat és gyöngyszem, középkori tüskés forgójú sarkantyú fogója, újkori medál. Ugyanerről a lelőhelyről származik Dóczy Zoltán ajándéka 1996-ban, amit akkor a közelebbi lelőhely nélkül nem írtunk le: fibulák és pénzek (kora rómaitól IV. sz.-ig), bronz edénytöredékek, bronz kolomp, harangalakú ládaveretek, ólom súly, sarkantyútöredék, csatok, propeller alakú veret, tükör töredéke, vaskulcs, véső, fenőkő, további meghatározhatatlan töredékek. Tomka Péter RAVAZD - SIMAHEGY, 1. 36. lh. 66. SÁRVÁR - VÉGH-MALOM (Vas megye) (XXXV.) A korábban feltárt, a CommArchHung 1991. évi kötetében közölt útállomástól nyugatra egy 10,5x9 m méretű, cölöpszerkezetű ház alaprajzát tisztáztuk, amely tájolásában is eltér a későbbi praetoriumétől. A cölöplyukak egyikében talált reliefdíszes mécses, illetve az építménybe ásott gödör leletanyaga alapján a házat az I. sz. második felére keltezhetjük. Ettől nyugatra újabb, előbbivel egyező tájolású építmény részletét tártuk fel. Feltételeztük, hogy ezek a házak a közeli katonai állomáshoz tartozó település objektumai lehettek. 76