Mesterházy Károly (szerk.): AZ 1997. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/51. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 2001)

Római kor

A cölöpszerkezetű építménytől nyugatra egy 3,1x2,7 m méretű gödröt tártunk fel. Ennek betöltésében észak itáliai és dél galliai sigillatatöredékeket, vékony falú itáliai poharat, pannóniai pecsételt kerámiát, illetve Hadrianus érmet találtunk számos házikerámián kívül. A hamuval és égéstermékekkel betöltött gödör alján több, agyagból készült öntőminta töredéke került elő bronzrögökkel és salakkal együtt; a gödörbe tehát egy helyi bronzöntő műhely hulladékát töltötték a II. sz. elején. A műhelyben bronzlapokat önthettek - valószínűleg az I. sz.-i település lakói, illetve a közelben állomásozó kisebb katonai egység részére. A gödörre később az Arrabonába vezető római út alapozásának kavicsos rétege húzódott; ez utóbbiban rheinzaberni sigillatatöredék volt, ami azt jelenti, hogy az utat csak a II. sz. végén építhették ki. Gabler Dénes SÁRVÁR - VÉGH-MALOM (Komitat Vas) (XXXV.) Westlich von der früher freigelegten, 1991 in der Zeitschrift CommArchHung publizierten Straßenstation wurde der Grundriß eines 10,5x9 m großen Hauses von Pfostenkonstruktion geklärt. Auch die Orientierung des Hauses weicht von der des späteren Praetoriums ab. Aufgrund des in einem der Pfostenlöcher gefundenen reliefverzierten Lämpchens bzw. des Fundmaterials der in das Gebäude gegrabenen Grube kann das Haus in die zweite Hälfte des 1. Jahrhunderts datiert werden. Westlich davon wurde das Detail eines anderen Gebäudes von gleicher Orientierung erschlossen. Wir nahmen an, daß diese Häuser Objekte der zu der in der Nähe befindlichen militärischen Station gehörenden Siedlung gewesen wären. Westlich vom Gebäude mit Pfostenkonstruktion legten wir eine 3,1x2,7 m große Grube frei. In der Auffüllung fanden wir Bruchstücke von norditalischen und südgallischen Sigillaten, dünnwandige italische Becher, pannonische eingestempelte Keramik bzw. eine Hadrian-Münze außer zahlreichen Hauskeramikfunden. Auf der Sohle der mit Asche und Verbrennungsprodukten aufgefüllten Grube lagen die Bruchstücke von mehreren tönernen Gußformen in Vergesellschaftung von Bronzeklumpen und Schlacke, in die Grube warf man also den Abfall einer örtlichen Bronzewerkstatt Anfang des 2. Jahrhunderts. In der Werkstatt dürfte man Bronzeplatten gegossen haben, wahrscheinlich für die Bewohner der Siedlung, bzw. für die, sich in der Nähe stationierende kleinere militärische Einheit im 1. Jahrhundert. Die Grube wurde später durch die Schotterschicht der nach Arrabona führenden römischen Straße gedeckt. In der Schotterschicht fanden wir das Bruchstück einer Rheinzaberner Sigillata. Das beweist, daß die Straße erst Ende des 2. Jahrhunderts gebaut wurde. Dénes Gabler SIMONTORNYA - KÜLSŐ-BOZÓT-DŰLŐ, 1. 38. lh. 67. SOMOGYJÁD - APÁNKAI ERDŐ (Somogy megye) (XIV.) A korábban felmért, 176 sírós halomsírmezöből egy halmot tártunk fel a temető ÉNy-i részében, hogy a bizonytalan keltezésű temető korát megállapíthassuk. A 80 cm magas halom átmérője É-D irányban 10,9 m, K-Ny irányban 12 m. A feltárás során sírgödröt nem találtunk, kevés emberi hamvat találtunk elszórva, ugyancsak a halom feltöltésében Drag. 37. tál mellett, vékony falú poharak, fazéktöredékek, katonatál darabjait találtuk meg. A leletanyag a II—

III. sz.-ra keltezhető, a terra sigillata a III. sz. 3. harmadára. A halom alatt, a temetkezéstől független őskori gödröt tártunk fel (1. objektum), melyben neolit-rézkori kerámiatöredékek mellett sok állatcsont volt. A feltárást a Somogy megyei Tudományos Életért Alap támogatásával végeztük el. 77