Mesterházy Károly (szerk.): AZ 1997. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/51. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 2001)

Római kor

49. BABARC - SZABAD FÖLDEK (Baranya megye) (XXIV.) 1997. 09. 05. és 10. 18. között folytattuk az 1996-ban megkezdett feltárást egy 10x10 nies szelvény és három új kutatóárok megnyitásával. Célunk egyrészt a korábbi geofizikai vizsgálatok alapján feltételezett villaépület feltárásának megkezdése, másrészt pedig néhány, ugyancsak a geofizikai mérések alapján sejthető objektum létének igazolása. A 100/50-es szelvényben a (valószínűleg) késő római villaépület sarkának alapozását sikerült feltárnunk. A korábbi mélyszántások sajnos elpusztították az épület minden további részét, mely a szelvénybe esett, így a járószinteket, valamint a felmenő falakat is. Az alapárok vág egy korábban elplanírozott római kori beásást. A szelvény keleti oldalán két késő római sírra bukkantunk. A sírok csupán néhány cmrel voltak a ma is szántott réteg alatt. Mindkettő Ny-K tájolású volt, kialakulásukhoz téglákat használtak fel, noha nem azonos módon. Az elsőként feltárt sír téglabéléses és téglákkal fedett volt. A csontváz fiatal nőé lehetett, azonban igen rossz megtartású volt, agy- és arckoponyarésze, valamint keresztcsontja és alsó csigolyái hiányoztak. Medencecsontja felett egy apró, igen rossz állapotú fémlemeztöredéket - talán övveret maradványát - találtunk. Tekintettel a csontváz hiányos voltára valamint a mellékletek hiányára, fennáll annak a lehetősége, hogy a sírt még a római korban megbolygatták. A római kori réteg alatt egy nagy méretű, valószínűleg a Körös-Staröevo kultúra telepéhez tartozó gödör részletét tártuk fel. Ezen belül egyéb objektumokat eddig nem találtunk, csupán a szelvény DNy-i sarkában értük el kis területen az altalajt. A leletanyagjellemző darabjai a nagyméretű, 2,5-3 cm vastag, téglavörös, pelyvával soványított, „Schlickwurf' és ujjbenyomásos díszítésű hombár és kisebb, bütykös díszű edénytöredékek, festett táltöredékek, számos rövid csőtalptöredék, (melyeknek párhuzamai a közeli Leányfalu-Égettmalom-dűlő lelőhelyről is előkerültek), valamint három, hasonló alakú, de különböző méretű kőbalta voltak. A 97/1-es kutatóárokban egy késő római kori kemencét tártunk fel, melynek munkagödrére is rábontottunk. A kemence rostély nélküli sütőkemence volt; belső terének határán az oszlopszerű támaszték épen maradt alsó részét találtuk meg. A 97/2-es kutatóárkot ugyancsak a feltételezett kerítés igazolása céljából nyitottuk. A várt helyen meg is találtuk egy az É-D-i irányú kutatóárokra merőlegesen futó, kb. 50 cm széles és ugyanolyan mély árok egy szakaszát, valamint ettől É-ra rábukkantunk egy római kori leleteket tartalmazó gödörre (?) is, melynek a kutatóárokba eső része kibontásra került. A 97/3. számú kutatóárkot ugyancsak egy mágneses jelenség alapján feltételezett fal vagy árok felkutatása céljából nyitottuk, amelynek nyomára azonban nem sikerült rábukkannunk az ásatás végéig. Emellett azonban egy, valószínűleg a neolitikus telephez tartozó kemence egy részét (beomlott boltozatú tüzelőnyílását?) tártuk fel a kutatóárokban. Mivel azonban az objektumnak csak egy kis része került egyelőre napvilágra, funkciójának teljes bizonyossággal való tisztázása még további kutatást igényel. A végső kiértékelés előtt érdemes talán néhány előzetes megjegyzést fűzni a geofizikai mérésekkel kapcsolatos megfigyelésekről. A szelvény, valamint a kutatóárkok helyének kiválasztását az 1991-ben elvégzett céziummagnetométeres felmérés előzetes interpretációja alapján végeztük. Ezt fontos előre jelezni, mivel pusztán a mágneses jelek interpretációjának eredménye természetesen nem feltétlenül esik egybe a földfelszín alatti régészeti objektumokkal. A 100/50-es szelvény feltárása részben igazolta a geofizikai mérések eredményeit, valamint azok előzetes interpretációját: valóban megtaláltuk az épület sarkának maradványát (1. objektum), mely a mágneses eloszlási képen világos színnel (azaz alacsonyabb mágneses intenzitásként) jelentkezett. Ez az anomália nem volt teljesen egyenletes. Intenzitásbeli eltérései valószínűleg annak voltak köszönhetők, hogy az alapozás 59