Mesterházy Károly (szerk.): AZ 1997. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/51. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 2001)

Római kor

Az életkor meghatározása a koponyavarratok nyitottsága, a fogazat vizsgálata (Ferembach-Schwidetzky-Stloukal 1979), a csontosodás mértéke (Schinz és mtsai 1952) és a csontméretek figyelembevétele alapján történt. A biológiai életkor 14-16 év körülinek becsülhető. A nemi hovatartozás nem meghatározható. Sérülésre vagy betegségre utaló elváltozás nincs. Az elemzésbe bevont rétegek alapján az urnába helyezésre nézve semmiféle rendszert nem sikerült igazolni. Ennek ellenére javaslom, hogy a régészek általában és hasonló módon is fordítsanak nagyobb figyelmet a hamvasztásos sírok feltárására és feldolgoztatására. Ilon Gábor, Savaria Múzeum, Szombathely Tóth Gábor, Berzsenyi D. Tanárképző Főiskola, Szombathely IRODALOM Brothwell, R. Don (1963) Digging up Bones. London. 16-19. P. Buocz Terézia: Savaria topográfiája. Szombathely, 1967. Ferembach, Denise-Schwidetzky, Ilse-Stloukal, Milan (1979): Empfehlungen für die Alters- und Geschlechtsdiagnose am Skelett. Homo, 30. 1-32. Herrmann, Bernd (1988): Behandlung von Leichenbrand. In.: Ed. Rainer Knußmann: Anthropologie I. StuttgartNew York. 576-585. Lányi Vera (1990): Temetkezés. In.: Ed. Mócsy András-Fitz Jenő: Pannónia régészeti kézikönyve. Budapest. 244250. Nemeskéri János-Harsányi László (1968): A hamvasztott csontvázleletek vizsgálatának kérdései. Anthropologiai Közlemények, 12. 99-116. Schinz, H.-Baensch, W.-Friedl, E.-Uehlinger, E. (1952): Ossifikationstabelle. In.: Lehrbuch der RöntgenDiagnostik. 5. Aufl. Thieme, Stuttgart. Cyt.: Éry Kinga (1992): Útmutató csontvázleletek vizsgálatához. Kézirat. Budapest. 9-12. Soproni Sándor: Angaben zur späten Geschichte der Bernsteinstrasse. In. Savaria 16 (1982) 347-353. JEGYZET 1 A sír érméinek feldolgozási jogát dr. Torbágyi Melindának a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtára főosztályvezetőjének, kerámiáinak vizsgálatát Ottományi Katalin (Ferenczy Múzeum, Szentendre) régésznek engedtem át, akik e munkákat mára el is végezték. Ein römerzeitliches Urnengrab von Szombathely und die anthropologische Untersuchung der Aschen (FO. 48.) Vom 4. bis 16. August 1997 führte ich im westlichen Teil der Stadt in der Nachbarschaft des St.-István-Parkes, auf dem Gelände vor dem Hotel Liget eine Rettungsgrabung durch (Abb. 1-2). Diesmal bekamen wir Einsicht in das westliche Gräberfeld des römerzeitlichen Savaria auf einer größeren Fläche zum ersten Mal (Buócz 1967, 51-52, Soproni 1982, 351 und Anm. 19). Vorausgehend legte hier die Aktiengesellschaft ÉGÁZ parallel mit der Rekonstruktion der Parkanlage eine Gasleitung. Im Graben der Gasleitung bemerkte der Hauptrestaurator E. Csaba Kiss um den 22. Juli die Reste von römerzeitlichen Ziegelgräbern (1-2). Nach seinen Informationen begann der Kollege dr. Gábor Kiss die ersten Gräber (3-5) zu retten. Nach einigen Tagen, als die Auseinandersetzungen in der Presse aufhörten (der Grund dafür war, daß die behördliche Arbeit nicht bedächtig vollendet wurde), wurde die Rettungsgrabung unter der Leitung des Verfassers des vorliegenden Aufsatzes fortgesetzt. Die Aktiengesellschaft und die Stadtverwaltung von Szombathely übernahmen die Finan55