Mesterházy Károly (szerk.): AZ 1997. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/51. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 2001)

Középkor

edénytöredékek. Ezen a területen korábban előkerültek Mátyás, valamint Ulászló pénzei. Költő László 155. SARKAD-VÁR (Békés megye) (II.) A sarkadi vár középkori topográfiájának rekonstruálása nehéznek bizonyult. Biztos megállapításokat nem lehet még tenni, de az már bizonyos, hogy az eddigi történeti feldolgozások (Márki, Módy, Dankó) tévednek abban, hogy a vár csak szűk területet foglalt el, s például a bejárata is igen keskeny szoros lehetett. Ennél a vár nyilvánvalóan nagyobb területet foglalhatott el, lényegében a mai benzinkút melletti Gyepestől ÉK-re eső részeket, egészen a Vár és Zsibongó utcával jelölt területig. Véleményem szerint lehetséges, hogy a középkori vár az egész várost magába foglalta. A mai benzinkút melletti kövesút helyén lehetett a középkorban is a Gyepesen átvezető híd. A Gyepesen átérve értek mindjárt a településhez, illetve a várhoz tartozó első területre. A várost és a várat Ny-ról, DNy-ról, D-ről és DK-ről, illetve K-ről a Gyepes széles és mély medre határolta. (E mederszakaszok ma is meglévő medrek, csak a város területe terjeszkedett már e medrek külső oldalára is.) A várost és a várat É-ról és ÉK-ről a Gyepessel (Huszár M. térképén Kis Körösnek írva) összeköttetésben álló Bába-fok, Antal-ér és a visszatérő Előgát-ér határolta. A korabeli ábrázolásokon bemutatott vár területét tehát É-ról nagyjából a Szalontai út, ÉK-ről a település mai széle, Ny-ról a Gyepes, D-ről és DK-ről szintén a Gyepes, annak is az ÉK felé kanyarodó medre, ÉK-en pedig - kb. a Szalontai út vonalában - az említett érmedrek által táplált mocsár határolhatta. A hídon átérve, a topográfiai térkép szintvonalaiból, és az ott épített házak elhelyezkedéséből, tájolásából, valamint a helyszínen ellenőrzött terepalakulatokból, kiemelkedő részekről arra lehet következtetni, hogy az 1708. évi rajzon látható első sáncok a Veress Sándor utca törése és a Hatház utca között, a Gyepes partján, valamint a másik oldalon a Vécsey és a Kisteleki utca déli szögletében lehettek. A rajzon látható torony helye csakis a Veress Sándor utca megtörésének belső szögletében, valószínűleg a leginkább kiemelkedő helyen lehetett. Az első, kissé tompa szöget bezáró vonal mentén épített sánc tehát a Vécsey utca vonalában, a Kossuth utcától pedig egyenesen DK-re haladva helyezkedhetett el. A második sánc vonalául legvalószínűbbnek látszik a Bihar utca vonalát megjelölni. A rajzon látható kapu éppen a Bihar utca és a Kossuth utca találkozási pontjába esik. A középső vár területét a Márki S. Múzeum és a ref. templom közötti utca, a Veress Sándor utca, a Szent István utca, és a Kossuth utca visszatérő szakasza jelenthette. Ide esik az ábrázolásokon is megjelölt templom, amely a maival lehet azonos. A Dillichmetszeten a hosszú, torony nélküli épület lehet a templom. A legbelső egysége a várnak a Vár utca és a Zsibongó utca környéke lehetett, ahol 1974ben a leletek is előkerültek. Szatmári Imre SARKAD - BURG (Komitat Békés) (II.) Die Rekonstruktion der mittelalterlichen Topographie der Burg von Sarkad erwies sich als schwer. Genaue Feststellungen kann man noch nicht machen, soviel ist aber schon sicher, daß sich die Verfasser der bisherigen historischen Bearbeitungen (Márki, Módy, Dankó) darin irren, daß die Burg nur einen kleinen Platz einnahm und auch ihr Eingang sehr schmal gewesen sein könnte. Die Burg könnte auf einem offensichtlich größeren Gebiet gelegen haben, im wesentlichen im Areal nordöstlich von der Gyepes (an der heutigen Tankstelle) bis zur durch die Vár- und Zsibongö-Straße bezeichneten Grenze. Meiner Meinung nach ist es möglich, daß die mittelalterliche Burg die ganze Stadt in 185