Mesterházy Károly (szerk.): AZ 1997. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/51. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 2001)
Középkor
den Keller eines von der zweiten Hälfte des 13. Jahrhunderts an mehrmals umgebauten Steingebäudes aus, das bis den Anfang des 18. Jahrhunderts benutzt war. Weiter südlich kam ein anderer, vom Anfang des 14. Jahrhunderts stammender, aus Steinen errichteter Keller zum Vorschein, unter dem die Reste eines früheren, aus dem 13. Jahrhundert stammenden, mit Holz verkleideten Kellers freigelegt wurden. Weiter nach Süden gruben wir einen Teil eines kleinen, aus Ziegel gebauten Kellers mit Tonnengewölbe aus. Die Gebäude brannten bei den Feuerbränden der türkenzeitlichen Angriffe ab, dann wurden sie noch in der Türkenzeit systematisch abgerissen. Der heutige Platz entstand infolge der türkenzeitlichen Abrisse. András Végh 141. CHERNELHÁZADAMONYA - CHERNEL KASTÉLY (Vas megye) (XXXV.) Legfontosabb megfigyelésünk az volt, hogy egy vizesárokkal és faszerkezetes erődítéssel, palánkkal védett castellum volt az épület előzménye. A 80-as évek elején lebontott kastélyt a középkor óta a falunak is nevet adó Chernel család birtokolta. A korai - faszerkezetes - belső épületek méretét, beosztását még nem tudtuk meghatározni. A legkorábbi periódust a kő-tégla vegyes falazatú négyszögletes épület (torony) képviseli. Ehhez képest szuperpozícióban vannak a legkorábbi téglából épült kastély falai. A korai kastély elbontása után épült a végső formájában 1761 körül Chernel László által kiépített barokk épület. A kutatás eredményeként sikerült tisztáznunk pontos alaprajzát. A barokk épület építészeti rekonstrukcióját Szekér György építész készítette el. Az ásatás során 702 négyzetmétert tártunk fel. Részt vett az ásatáson: Feld István és Simon Zoltán régész. A Savaria Múzeum munkatársai közül Kiss Krisztina és Pukler Erika adattárosok, valamint többen a BDTF régésztechnikus hallgatói közül. A terület felmérését Hideg Attila földmérő mérnök készítette el. Meglátogatta a feltárást Dőryné Schelver Dóra bárónő, a Chernel család leszármazottja, valamint Koppány Tibor is. Dénes József 142/1. CSORNA - CSAPÁSFÖLD (Győr-Moson-Sopron megye) (XI.) A MOL Csorna-Kapuvár gázvezetékének nyomvonalán a 22,7-22,9 km szelvény területén, a 86. úttól K-re lévő tábla közepe táján késő középkori-kora újkori edénytöredékeket találtunk a felszínen. Tomka Péter 142/2. CSORNA - TEHÉNKÚT (Győr-Moson-Sopron megye) (XI.) A MOL Csorna-Kapuvár gázvezetékének nyomvonalán a 21,4 és 21,65 km-szelvény között, a Csornához tartozó „Tehénkút" dűlőnek a Keszeg-ér K-i partjához közel eső részén, enyhe kiemelkedés környékén, növényzettel eléggé fedett területen apró középkori edénytöredékeket és egy darab római sigillata darabot találtunk. Tomka Péter 143. DECS-ETE (Tolna megye) (XXXI.) A mezőváros Ny-i szélén, a decsi Szőlőhegyi út É-i oldalán, környezetéből kissé kiemelkedő dombon tégla- és kőtöredékek, valamint embercsontok utaltak a templom jelenlétére. A templom feltárását négy nagyobb kutatóárokkal és csatlakozó szelvényekkel végeztük. Ete mezőváros temploma a többszöri átépítés után 27 m hosszú lett. Hajójának szélessége 6,70 m (belső méretek). A szentély a nyolcszög három oldalával zárul, támpilléres. 179