Wollák Katalin (szerk.): AZ 1995. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/49. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1997)

Árpád-kor

ben kirajzolódott a téglából emelt, egyhajós, a nyolcszög három oldalával záródó szentélyű, támpillérekkel erősített templom alaprajza. Méretei: teljes hossz: 24 m, a hajó: 13x9 m (a nyugati zárófaltól 4 m-re az északi, illetve a déli hajófalból a templom belseje felé kiugró 2x1,5 m-es pilléralapozás), a szentély: 11x8 m (középső részén oltáralapozás, előtte szintén téglából falazott nagyméretű kripta), a falak 1 m vastagok, az alapozás alja a mai felszíntől 1,6 m mélységben volt. A bontás során az épület belsejében számos bolygatott, valamint egy ép, a templom pusztulása után a törmelékbe ásott, melléklet nélküli sírt találtunk. Ismét sok gótikus faragott kőtöredék, üveg ablakszemtöredék került napvilágra. Folytattuk a templom déli oldalához csatlakozó épület kiásását. Az első, tégla alapozású helyiséget 1994-ben teljesen feltártuk. A következő helyiséget agyagba rakott, nagyméretű homokkövekkel alapozták, méretét nem sikerült tisztázni. Ezt az épületrészt osszáriumnak használták. A szentélyben, az oltáralapozás és a kripta között 1995 szeptemberében emlékművet állítottak a pölöskei várat 1664-ben életük feláldozásával védő vitézek emlékére. Az ásatáson részt vett: Frankovics Tibor régésztechnikus. Kvassay Judit 129. Ravazd-Vilibáld-domb (Győr-Moson-Sopron m.) (XI). A Kisalföldi Erdészet megbízásából, parkosítási munkákat megelőzendő, megkerestük az 1102-ben először említett, a XVIII. században megújított, majd a XIX. században lebontott középkori templom maradványait. A hajó hossza minimum 10,4 m, belső szélessége 6,4 m, az alapfalak átlag 95 cm szélesek, a szentély alaprajza a visszabontás és az erózió miatt nem tisztázható. Az építési technika, a másodlagosan fekvő kváderkövek és a korábbi épületmaradványok hiánya Árpád-kori keltezésre utalnak. A török kori pusztulást törmelékrétegben talált 1626-29 közt vert pénzérme keltezte. A hajó északi oldalában talált csecsemősírok már a templom pusztulása után keletkezhettek. A templom körüli temetőből néhány melléklet nélküli sír részletét sikerült feltárni. Részben feltártunk egy újkori mély gödröt (kutat?), amit téglával kifalazott XIX-XX. századi szemétgödör metszett. A középkori templomot bronzkori település fölé építették (szórványként bronz nyakperec került elő). Az ásatáson részt vettek Kovács Eszter és Tomka Gábor (a feltárás gyakorlati levezetője) egyetemi hallgatók. Tomka Péter 95