Wollák Katalin (szerk.): AZ 1995. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/49. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1997)
Árpád-kor
x=290 284,07. 600 m hosszú kutatóárokkal 1574 m 2 területet kutattunk át. A felszínből alig kiemelkedő dombháton 80 m-es szakaszon egy Árpád-kori település nyomait (17 objektum: lakóház, kemence, gödrök) figyeltük meg. Munkatársak: Karasz Ferenc (geodéta), Ritly Jenő, Foltányi Imre (technikusok). Figler András Budapest II., Lajos u. 4-6.-Cserfa u.-Bécsi út 3-5. Id. 51/2. sz. Budapest III., Bécsi út 60. Id. 51/3. sz. Budapest III., Lajos u.-Nagyszombat u. sarok Id. 51/7. sz. 115. Budapest XV., Rákospalota-Dunakeszi, fóti határ (volt Sárfüdűlő) (98020 hrsz) (III). Az M0 autóút északi szektor 72.600-72.800 km közötti szakasza a középkori Hártyán falu déli felén halad keresztül, az új 2. számú főút és az M0 autóút találkozásánál elhelyezkedő felüljáró pedig a középkori falu DNy-i sarkában helyezkedik el. Az 1995-ös régészeti kutatás kiemelkedő eredményei a falu XI-XII. századi periódusából származnak, a falu építményei összefüggő településhálózatot alkotva kitöltik a kisajátítási terület jó részét. Összesen 7, egymással határos, szabályos kimérést mutató telek került elő, házakkal, élelemtároló vermekkel, szabadonálló kemencékkel. A telkeket elválasztó, szélesebb árkokból csak az alsó, 50-60 cm mély szakaszok maradtak meg (rekonstruált mélységük 110-120 cm), szélességük a kutatási szinten 60-80 cm volt. Az árkok mélységét az árok partjára kidobált és „sáncszerűen" döngölt föld is növelte. Az egyes telkeket különböző méretű és formájú kisebb árkokkal további részekre osztották. A telek legnagyobb, 25x25 méteres, általában szabályos négyszög alakú részletén, valamelyik sarok közelében építették meg a félig földbe mélyített házakat. Három sorban három, három, majd egy, azaz összesen hét Árpádkori házat sikerült feltárnunk. Az egy helyiségből álló, lépcsős lejáratú földbe ásott veremházaknak az alaprajza lekerekített téglalap. A házak egy részének ágasfás, szelemenes nyeregteteje volt, más részüknek ettől eltérő volt a tetőszerkezete. A házak agyagból épített kemencéinek szája a veremháznak a kemencével szembeni szélesebb oldala felé nyílt. Az egyik ház kemencéjének sütőfelületét megújították. Egy másik háznál átépítés nyomait sikerült megfigyelni, akadt olyan ház is, amelyben ún. ülőgödör került elő. 85
