Wollák Katalin (szerk.): AZ 1995. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/49. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1997)

Honfoglalás kor

A műhely jelentősége miatt a fajszi kohók fölé védőépület épült, mely alkalmas a II. műhely igényes bemutatására és védelmére, ahol összesen 6 kohó lesz látható. Munkatárs: Költő László, Kaposvár. Gömöri János 108. Sződ-Nevelek-dűlő I. (MRT 9. k. 28/26. Ih.) (Pest m.) (XXXVII). A 2. sz. főút új nyomvonalának 30+730-930 km szelvénye a lelőhely ÉNy-i szélén halad. Az 1995. október-decemberi feltárás során 41 telepobjektum került elő. Egy feltöltődött, természetes mélyedés területén és a mellette levő 20. gödörből újkőkorí {DVK kottafejes) leletanyag került elő. A felszíni leletek alapján késő avartelepülésre számoltunk, az előkerült objektumok közül a 35. kút, a 41. gödör, a 34, 39,42. árkok biztosan ebből a korszakból származnak. Néhány leletszegény gödör hovatartozása bizonytalan. A telepobjektumok többsége (árkok, gödrök, szabadtéri kemence, hat ház) a X-XI. századra keltezhető. Öt házban kőpakolásos tüzelőberendezést figyeltünk meg. A telepobjektumok (köztük 3 ház) feltárását 1996 tavaszán fejezzük be. Munkatársak: Egyed Endre (MTA Rl), Till Dóra és Tóth Ferenc technikus. Dinnyés István 109. Tatabánya-Dózsakert (Komárom-Esztergom m.) (Lili). A régi bánhidai temető területén, a korábbi évek ásatásai felszíneihez csatlakozva, folytattuk a X. századi település feltárását. Az ásatás célja volt, hogy a korábbi években megfigyelt árokrendszereket kiegészítsük, valamint megkeressük a településnek az Által-ér felé eső szélét. Az ásatás folyamán neolitikus, korai és középső bronzkori leletanyag került elő, települési összefüggések nélkül. A késő bronzkori leletanyag a korábbi ásatási területhez képest ritkult, viszont ebből a korszakból feltártunk két, hamvasztásos-urnás sírt. A La Téne-korszakot egy nagyobb méretű, földbemélyített objektum képviselte a szórványanyagon kívül. Ebben az objektumban nagytömegű patics, a gödörbe hullott hamumaradványok, átégett rétegek voltak megfigyelhetők, a leletanyag a La Téne C korszak végére tehető. A népvándorlás kori és Árpád-kori településnyomok közül több árkot, ezek között egy másfél-két méter átmérőjű, ÉÉNy-DDK irányút bontottunk ki, az utóbbi nyilvánvalóan településgarád árokmaradványa lehet, a leletanyag hiánya miatt azonban biztonsággal nem állapítható meg, hogy valóban a kései avar korhoz tartozik-e. A X. századi település maradvá81