Wollák Katalin (szerk.): AZ 1995. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/49. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1997)

Római kor

rétegviszonyok rögzítése, és az esetleges római kori beépítettség jellegének meghatározása. Az összesen 400 méter hosszúságú, átlagosan 3-4 méter mélységű 8 db kutatóárokrendszer új adatokkal gazdagította a területre vonatkozó ismereteinket. A kutatóárokban mindenütt előkerült a római kori kerámiát tartalmazó réteg, amelyet 1,5-2 méter vastagságú új- és legújabbkori törmelékréteg fedett. A római rétegek a terület nyugati és déli részén több leletet tartalmaztak. Míg azonban a nyugati részen a kerámiás réteghez tartozó objektumnak nem volt nyoma, a déli részen a kerámiás rétegben tégla- és falfestmény omladék alatt észak-déli falvonulatot rögzítettünk. A területen észlelt egyetlen köves járószint is ehhez a falhoz kapcsolódik. Az előkerült főleg kerámialeletek a ll/lll. sz. fordulójától kezdődően a III. század végéig terjedő időszakból valók. A IV. századra utaló leletek már nem kerültek elő a területről. Munkánkat a folyamatosan feltörő talajvíz nehezítette. Zsidi Paula 51/9. Budapest III., Vályog u. 1., 8., 13. (III). 1995 folyamán a katonaváros nyugati szélén végeztünk feltárást. A II. sz-i canabae insuláinak külső, utcai frontja jóformán teljesen beépül, a belső kerteket a telekhatárokon húzott kerítések választják el egymástól. A főutakra nyílva különálló, nagyjából négyzetes alaprajzú, nagyobb méretű igényesebb lakóházak állnak a magasabb rangú családok számára, míg a legénység hozzátartozói a mellékutak hosszába épített két helyiségsoros, porticusos hosszú bérkaszárnyákban foglalnak el egy-egy lakást. A Vályog u. 8. telken a katonaváros egy K-Ny irányú útja, valamint az ezt az utat északról lezáró hosszú bérház porticusa és egy lakóhelyiségsorának részletei kerültek elő. (A ház É-i felét Nagy Tibor dokumentálta 1942-ben, a Vályog u. 10. telken). A porticus 4 m széles, kőlapokkal burkolt, zárófala mentén kis csorgó vezeti el az út szélén a tetőről lecsorduló esővizet. A lakószobák kisméretűek, kőlapos- és deszkapadló nyomait sikerült megfigyelnünk. A Severus kori újjáépítés során a bérlakások lakótere komfortosabbá válik, a megemelt padlószinteket öntött habarcsos terrazzopadlóval burkolják. A házakat immár közvetlenül csatlakoztatják rá a vízvezetékre, a folyó víz ezentúl bent van a lakásban. A porticus kőburkolatát szintemelés nélkül újítják meg, a lakótér felé valószínűleg lépcső vezet. A nagyobb lakóházakat már csak az udvar beépítésével lehet bővíteni. Egy ilyen III. sz-i bővítés nyomát rögzítettük a Vályog u. 13. sz. ház 40