Wollák Katalin (szerk.): AZ 1995. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/49. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1997)

Római kor

homogén, agyagos őshumusz következett. Ebből a rétegből került elő a középkori, római és őskori leletek 90%-a. A bolygatatlan geológiai réteg (meszes, sárga altalaj) felszíne kb. 1,5 m-t lejtett észak felé (az amfiteátrum irányába). Az i. sz. I. sz. végére, II. sz. elejére keltezhető beásásokat (vermeket, és egy nagyobb méretű „gödörházat") tártunk fel a terület déli, délnyugati zónájában. A DK-i, mintegy 500 m

2-es összefüggő felületen, az i. sz. II. sz. 3. negyedére keltezhető ipari körzet bontakozott ki: 2 edényégető kemence, 1 kisebb alapterületű kemence és nyíltszíni tüzelöhelyek. A felületet keleten és nyugaton vizesárkokkal vették körül, északról hatalmas (kb. 200 m

2 alapterületű) műhelyépület zárta le, melyet érem és terra sigillata leletek alapján, illetve különböző szerszámok (kőeszközök, kések, csont varrótűk) és nyersanyag leletek (szuroktömbök) segítségével határoztunk meg. Az épület délkeleti sarkába, ill. ettől délkeletre az i. sz. III. sz-ban két hamvasztott sírt (bustum) ástak. A bustumoktól délre, nehezen meghatározható korú (i. sz. IV. sz.?), római csontvázas sír került elő. Az ásatási terület északi zónáját jórészt egy rossz minőségű, egyrétegű, kövezett (út)felület foglalta el, K-Ny-i irányban. A 10 m széles objektumot szélein egy-egy vizesárok követte, melyekben két ponton szabálytalanul fekvő csontvázakat találtunk. A köves (járó)felületből döntő többségében i. sz. IV. sz-i lelet került elő. Hable Tibor Az amphiteatrum közelsége miatt esetleg meglévő honfoglalás kori leletekre semmi nem utalt. A magasabban fekvő középkori objektumok elpusztultak, a területen megmaradt szórványos, XII-XIII. századi jelenségek (gödrök, házak, kemencék) egy szinten kerülnek elő a római kori leletekkel. Pölös Andrea 51/8. Budapest III., Szőlőkert u.-Huszti út-Kunigunda u. (18878/3, 15 hrsz) (III). Az aquincumi polgárváros és a katonaváros közötti területen, a limes út nyugati oldalán az F1 Vállalat területén, amely a Benedek Elek utcai temető közelsége miatt régészeti védettség alatt áll, szondázó jellegű kutatást végeztünk november hónapban. Ezt az tette szükségessé, hogy a vállalat a területet, felparcellázást követően, ipari célra kívánja hasznosítani. Miután eddig konkrét lelet a helyszínről nem került elő, valamint feltárás sem történt itt, a szondázás célja - a római kori temető kiterjedésének megállapításán túl - a 39