Wollák Katalin (szerk.): AZ 1995. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/49. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1997)

Középkor

árokból álló rendszert és néhány gödröt tártunk fel. Az árkok anyagában pattintott kőeszközök, egy késő bronzkori edény töredékei és XIV-XV. századi festett kerámiatöredékeket találtunk. Ez alapján és figyelembe véve, hogy a lelőhely egy szőlődomb tövében helyezkedik el, valószínűnek tűnik, hogy az árkokat vízelvezetés (?) céljából ásták ki a középkorban, s talán a domb tetejéről mosódott beléjük korábbi települések anyaga. Kulcsár Valéria 167/6. Vác, Tabán utca 2. (MRT 9. k. 31/31. Ih.) (Pest m.) (XXXVII). Épülő ház pincetömb kiemelésének megfigyelése során egy középkori épületfal és egy késő középkori leleteket tartalmazó gödör részletét figyeltük meg és dokumentáltuk. Tettamanti Sarolta 168. Veszprém, Vár u. 16. (MRT 2. k. 51/1. Ih.) (Veszprém m.) (XXXVIII). Csatornázási munkáknál az érseki palota kertjének DK-i részén egy dongaboltozatos, 4,30x3 m alapterületű, 3,36 m belmagasságú pince került elő, szinte teljes épségben. A pince K-i fala a XVIII. sz-i külső várfal, Ny-i fala valószínűleg a középkori K-i külső várfal felhasználásával utólag készült. Megfigyeltük egy részben a pince felett állt, Ny-K-i tengelyű épület (Acsády püspök féle kora barokk püspöki palota részlete, 1730 körül ?) falait, továbbá a pincétől É-ra 11,60 m-re egy további Ny-K-i falat. A munkaárokban mindenütt vastag újkori (XVIII-XX. sz.), építési törmelékkel teli feltöltés volt megfigyelhető, amely az árok aljánál (1,84 m) még nem ért véget. A pincét a XX. sz-ig használták. Rainer Pál 169/1. Visegrád-Fellegvár (Pest m.) (XXXIX). I. Ásatás: Az idei ásatási tervet (belső falöv É-i szakasza, felső törmelékréteg eltávolítása) az É-i palotaszárny külső falazatának rossz állaga, a nagymérvű omlásveszély miatt nem teljesíthettük. Helyette ez évben, a DK-K-i körítőfal 1992 óta tartó feltárásának utolsó fázisaként, a körítőfal K-i kaputoronyhoz csatlakozó szakaszát vettük vizsgálat alá 1995. július-szeptember között. Az ásatás anyagi terheit teljes egészében a Pilisi Parkerdő RT vállalta magára. A K-i kaputorony felett lévő érdekes „Y"-alakú falcsatlakozásnál egy szelvényben, a közel 4 m magas földréteget átvágva, megkerestük a falak csatlakozási pontjának alapozását. A megmozgatott földtömeg 121