Wollák Katalin (szerk.): AZ 1994. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/48. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1997)

Középkor

folyosókat tárta fel, a francia csoport pedig a nyugati kolostorszárny kutatását kezdte meg. A két csoport közösen végezte el az északi kerengő padlószintje alá nyitott szonda feltárását. A sekrestye négyzetes helyiség, amely nyugat felé egy széles fülkével bővül. E fülkét két erőteljes pillér határolja. E pillérek feltehetően egy lépcső alépítményei. A lépcső kezdő fokának, valamint ajtajának nyomai a déli pillérben kerültek elő, miszerint a lépcsőház a sekrestye és a templomszentély közti folyosóról nyílott. Ugyanerről a folyosóról lehetett bejutni a sekrestyébe is. Ezen az ajtón kívül csak egy nyílás nyomát találtuk a sekrestyében: egy résablak alját, amely a keleti fal déli felén nyílott, a külső udvarszint magasságában. A helyiség keleti falának közepéhez téglafalazatú oltár maradványai csatlakoznak. Az oltár mögötti fal vakolatán látható lenyomatok alapján tudjuk, hogy az oltár belsejében egy fülkét képeztek ki. A helyiség keresztboltozatából néhány egyszer hornyolt borda és a zárókő került elő a beszakadt boltsüveget tégláin kívül. A falazótéglákkal burkolt padlót számos beásás bolygatta meg. Ezeket még nem tártuk fel. A sarkokban és az oldalfalak közepén utólag cölöplyukakkal törték át a padlóburkolatot (egy ilyennel megcsonkították az oltárt is). A keleti kerengőszárny keleti fala elvált a sekrestye többi falától, ami annyit jelent, hogy a kerengőt kezdték el előbb építeni, és csak utána a sekrestyét. A sekrestyétől északra egy másik folyosót tártunk fel. A folyosó keleti végéhez utólag egy nyolcszögletű csigalépcsőtornyot kapcsoltak. A kezdő lépcsőfok alapozása is fennmaradt. Egy következő periódusban - már az épület pusztulása után - a folyosó omladékrétegébe egy téglából épült kemencét ástak be. A sekrestye a kolostor késő Zsigmond-kori periódusában épült, de a kerengőhöz képest egy második fázisban. Már ekkor emeletes volt, amint ezt a nyugati felét elfoglaló lépcső bizonyítja. Később újabb emeleteket húzhattak rá, ugyanis csak ezzel magyarázható a lépcsőtorony későbbi hozzáépítése. Feltehetően ez az átalakítás annak az új toronynak a XVI. század eleji emelését jelenti, amiről írott forrással is rendelkezünk. A kolostor Ny-i szárnyának É-i helyiségében nyitott kutatóárokkal a francia csoport feltárt egy K-Ny-i irányú falat, amely eredetileg egy pince dél felől szabadon álló homlokzata volt: épségben előkerült rajta az élszedett keretű, egyenes záradékú ajtó, és egy ablak alja. Ez a korai épület, feltehetően megelőzte a kolostornégyszög építését, és talán azonosítható az 1424-es oklevélben említett házzal, amelyet Zsigmond király már korábban felépített a ferencesek számára, a nekik adományozott 115