Wollák Katalin (szerk.): AZ 1992. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/46. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1994)

Népvándorlás kora

léklése a korábbi tapasztalataink alapján is a temetőnek erre a területére jellemző. A temető nyugati felének déli végénél került elő az (1992-es ásatási szezonban) egyetlen veretes díszövvel eltemetett egyén sírja (623.). Az övön díszítetlen csattestű, öntött bronzcsat. ötszög alakú, áttört kisszíjvég és pajzs alakú, áttört, öntött veret mellett sima bronz lemezveret és bújtató volt. Egyéb mellékletei közül két kerek ólomlemezke, egy ép edény és a szarvasmarha- valamint a birkacsontok említésre méltóak. Kiemelkedő lelet a nyugati rész közepe táján megtalált. 655. sír, amelyben vasveretes szíjjal felerősített frank sarkantyúval, vaskéssel és borotvával eltemetett férfi nyugodott. A X. századi sírok leletei között szerepelt egy szokatlanul kis méretű, rombusz alakú nyílhegy (595. sír). Jelentős ebből a korszakból egy sodrott drót karpereccel, nyakában gömb alakú, bronzlemezből készült csörgővel és átfúrt római éremmel eltemetett kislány sírja. Érdekesség, hogy ujjára visszapödrött végű hajkarikából összehajlított gyűrűt húztak (641. sír). A XI. századra keltezhető sírok mellékletei: néhány bronz karikagyűrű, pödrött végű hajkarika illetve fülbevaló, köztük egy szokatlan formájú, nagyméretű karika, amelynek tubusszerűen beforrasztott, bepödrött végében domború üvegpaszta betétet helyeztek el (699. sír). A III. Béla kori telep további objektumait is megtaláltuk a temető fölött. Egyik, pénzzel keltezett gödörből korongolt cserépbogrács töredéke került elő. A terület közepén a korábban megtalált, késő középkori nagy gödörbe ásva újabb. XVII-XVIII. századra keltezhető, téglával kirakott kemencéket találtunk. A kelta korszak leletei közül két késő kelta (La Téne D) gödör említésre méltó, amelyben vaskapcsokat, rovátkolt díszes, nagy edény töredékeit találtuk. Valószínűleg a korai bronzkori Kisapostagi kultúrába tartozik két, zsugorított testhelyzetben eltemetett halott sírja. A feltárt terület nyugati és déli részén előkerült hamvasztásos sírok arra utalnak, hogy az eddig már 60 sírós, késő bronzkori. Urnamezős kultúrába tartozó temető újabb sírcsoportja kezdődhet itt. Ásatásvezető: Költő László és Szentpéteri József. Munkatárs: Tálos János geodéta-rajzoló. Az ásatáson részt vett: Kustár Ágnes antropológus, Takács István archeozoológus, Ódor János Gábor, Gallina Zsolt és Váradi Adél egyetemi hallgatók. Költő László 59