Wollák Katalin (szerk.): AZ 1992. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/46. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1994)

Középkor

A kaputorony déli kapunyílása, amelynek kőkerete másodlagosan felhasznált középkori kövekből épült, ugyancsak befalazva került elő. A torony nyugati zárófalában egy elfalazott, kőkeretes átjáró mutatkozott, amely egy falszorosba vezet. Hasonlónak a nyoma figyelhető meg a keleti fal belső síkján is, de ennek elfalazása habarcsba rakott kő és török eredetre utal. A kaputoronytól nyugatra a kapuk vonalában két párhuzamos keleti irányú fal részletét tártuk fel egy szakaszon, amely a déli falszoros részlete. Úgy a kaputoronyban, mint az ahhoz csatlakozó falszorosban tisztáztuk a szinteket. Az északi kapu küszöbszintje és az udvar feltárt kövezetének szintje közötti szintkülönbség az udvar alatt húzódó korábbi periódusra utal. Az épület keleti tornyától délre már korábban feltárt, kövezett udvarrészen déli irányban haladtunk tovább. Az épület keleti homlokzata előtti területen összefüggő és igen jó állapotban lévő kövezetet tártunk fel. Elérve az épület délkeleti sarkát, itt a jelenlegi szint alatt az épület keleti falának déli folytatásában egy falat találtunk. Az átlag 80 cm vastag fal törtkőből épített és 4,2 m hosszúságú, déli végénél lepusztult kváderes sarokkiképzés figyelhető meg. E fallal zárul a kövezett udvar is. Az említett falhoz nyugatról a további részében később tisztázandó falak csatlakoznak. Ugyancsak tisztázandó lesz az újonnan itt előkerült falaknak az álló épülettel való kronológiai kapcsolata. Az épület déli homlokzata előtti terep járószintjén is mutatkoztak falmaradványok, amelyeknek csak kis részletét tudtuk feltárni. A nyugati falszorosban észak felé haladva egy nagyobb szakaszon feltártuk a középkori szintet, valamint a külső török várfal alapozását. Tisztáztuk a lepusztult, török falkorona nyomvonalát, és szétválasztottuk az arra épült falkerítéstől. Az ásatás során kisleletanyag igen kevés került elő, s az főleg kerámia volt, valamint néhány vas nyílhegy. Az ásatást az OMvH hitelkeretéből végeztük. Technikai munkatárs: Füzér Róbertné. G. Sándor Mária - Gerő Győző 153. Szeged - alsóvárosi ferences kolostor, középkori kápolnaterem (Csongrád m.) (OMvH). A belső tatarozást megelőzően került sor a mai sekrestye kutatásásra. 109