Wollák Katalin (szerk.): AZ 1992. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/46. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1994)

Középkor

Mint azt az archív felvételek alapján sejtettük, az oldalfalak vakolatés festékrétegeit az 1942-es tatarozás alkalmával elpusztították. A boltmezők vakolatát többször javították, de rajtuk csak meszelésrétegek voltak megfigyelhetők. A kétszer hornyolt, keskeny orrlemezű kerámiabordákon a legalsó réteg kemény, sárgás vakolat (amellyel a kerámia egyenetlenségeit tüntették el), s erre került az első. meleg cinóberpiros festékréteg, ami középkori. Később a bordákat többször átfestették. Középkori ajtónyílást nem találtunk. A bejárat eredetileg a mai barokk déli bejárat helyén volt, mint azt az 1713-as alaprajz ábrázolja. A nyugati bejárat másodlagos, barokk. A keleti falon — a Cs. Sebestyén Károly által 1943-ban feltárt középkori oltáralap két oldalán — szegmensíves záradékú középkori fülkét (északon), illetve annak maradványait (délen) találtuk meg. A két ablak között a középkori oltár rögzítését szolgáló gerendafészkek voltak. A középkori ablakok mérmű-rekonstrukciói 1942-ben készültek, Lux Kálmán tervei szerint (aki ehhez Molnár Pál 1862-es felmérését használta fel). A déli fal nyugati szakaszán kisméretű falfülke nyugati része maradt meg (keleti részét nagyobb nyílással pusztították el). A déli fal építésekor téglák mellett nagyszámú, román kori kvádert (vagy beforgatott faragványt) is felhasználtak. Kibontásukra a boltozat terhelése és állapota miatt nem kerülhetett sor. Az északi fal feltárását — az 1764-ben ide beépített sekrestyeszekrény miatt — nem tudtuk elvégezni. Lukács Zsuzsa Folytattuk a középkori kolostorépületben most folyó kivitelezési munkákhoz kapcsolódó leletmentést, megfigyelést. Lukács Zsuzsa - Csenget Péter 154. Szentendre, Főtér (MRT 7. k. 28/3. Ih.) (Pest m.) (XXXII). A polgármesteri hivatal megbízásából két kutatóárokkal rétegkutatást végeztünk a Főtéren, a Pestiskereszt két oldalán. A város kérése volt, hogy keressük meg a régi térlekövezés szintjét, mert helyre akarják állítani. Régészeti cél volt: középkori járószintet és objektumokat keresni. Megállapítottuk, hogy a háború előtti térszint a mainál 40-50 cm-rel lejjebb volt. A középkori (XIII-XV. századi) kerámiaanyag 90-100 cm mélységtől kezdett jelentkezni. Jól elvált az újkori feltöltéstől. Középkori leleteket tartalmazó 110