Wollák Katalin (szerk.): AZ 1991. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/45. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1993)

Közép- és újabb kor

szentélyzáródású, külső támpilléres szerkezetű, későgótikus teremtemplom, csak a XV. század utolsó harmadában, vagy e század végén épülhetett. A falak felmérése közben belső és külső vakolat nyomait fedeztük fel, s freskók töredékei is előkerültek. A temetőből előkerült leletek közül a legjelentősebb egy, a XV. századra keltezhető, aranyozott ezüstszálból vert csipkegallér, ép, in situ felvett. A dortmundi Műszaki Főiskola Építész Kara végezte a habarcs- és téglaminták első sorozatának vizsgálatát és kormeghatározását. Eredményeik részben teljesen egybevágnak a régészeti módszerekkel történő datálással, részben pedig finomítják azokat. Munkatársak: Szőke Ágnes restaurátor, Czabarka Zsuzsa rajzoló, Csibi Kinga. Farkas Csilla, Tóth Katalin, Váradi Adél, Szász Dániel régészhallgatók JATE. Christofer Harder, Heribert Rötger. Hannes Schmidt, Thomas Schürig, Matthias Brötzmann, Marc Pothmann, Konrad Graef-Dramm. Anja Thomas. Jürgen Schmidt. Christian Jagusch, Peter Vogel Dortmund. Béres Mária 132. Ják - Szent Jakab kápolna (Vas m.) (XXXV). A jáki Szent Jakab kápolna építéstörténeti kutatásához kapcsolódóan, a helyreállítás kiviteli terveihez, adatszolgáltatás céljából feltárást végeztünk. A mai járószint alatt — amely a századfordulós restauráláskor készült — két korábbi járószintet találtunk. Ezek közül az alsó a kápolna XIII. századi építéséhez tartozik, a fölötte lévő pedig, a nagy mennyiségű, XV. századi kerámia alapján minden bizonnyal egy Ellerbach-féle felújításhoz köthető. A keleti karélyban felmagasított szentély-járószint és oltáralap nyoma volt felismerhető. D. Mezey Alice - Szentesi Edit 133/1. Kőszeg - Felsővár (Vas m.) (L). Az 1248-ban említett kőszegi vár (castrum) a 609 m magas Óháztetőn állt és királyi erődítmény volt, amelyet az osztrák hercegtől IV. Béla király hívei visszafoglaltak. A felsővár területén műkedvelő ásatás folyt 1892-94-ben. majd egy kilátótorony épült a lakótorony falaira. A 200 m

2-es sziklatetőn állt a kb. 5x5 öles. négyzetes lakótorony (falszélesség: 170 cm). A 6 m-rel lejjebb fekvő várudvart 5 láb széles, habarcsba rakott kőfalak védték. Délen a bejáratnál erős bástya állt. Egy 9x3 lábnyi, mesterséges sziklaüreg talán a felvonókapu maradványa. Bakay Kornél 83