Wollák Katalin (szerk.): AZ 1991. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/45. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1993)

Közép- és újabb kor

129/1. Hahót - Alsófakos puszta (Zala m.) (XL). A falu déli vége fölé magasodó dombháton lévő akácerdő kivágása lehetővé tette a HahótBuzád nemzetségből eredő Falkosi-család által a XIV. században építtetett ferencrendi kolostor feltárását. A kisméretű épület vegyes anyagból készült (kő, tégla), egy 17x8,3 m-es, a nyolcszög három oldalával záródó (a szentélyen támpilléres), annak déli oldalához épített, kisméretű, tornyos templomból és egy kéthelyiséges, észak felé hozzáépített, 10,5 m-es szárnyból áll. A két helyiség közül az északi egy sokszögzáródású kápolna. Az épületszárny valószínűleg egyemeletes volt. A XIV. század első felében épített kolostor templomát a század végén 6.5 m-rel meghosszabbították. A templom és a kápolna alatt egy-egy falazott kriptát találtunk, amelyek feltárását nem tudtuk befejezni. A déli oldalon megtaláltuk a kolostor kerítőfalának egy szakaszát is. Vándor László 129/2. Hahót - Sárkánysziget (Zala m.) (XL). A várhelyen évek óta folyó feltárást egy további szelvénnyel bővítettük. A leletanyag alapján bizonyossá vált, hogy az erődített udvarházat a XIII. századtól a XV. század első feléig folyamatosan használták. Előkerült egy Zsigmond király által veretett ezüstdénár is. Vándor László 130. Hatvan - Grassalkovich-kastély (Heves m.) (IX). A hatvani volt Grassalkovich-kastélyban az építéstörténeti periodizáció pontosítása céljából néhány kutatóárkot nyitottunk. Nagy mennyiségű, XVII. századi kerámiaanyagot találtunk, és az épület délnyugati homlokzata mellett cölöpalapozású, paticsfalú, törökkori építmény maradványai voltak megfigyelhetők. A város középkori és törökkori topográfiájának pontosítása érdekében a feltárás nagyobb területen is indokolt volna. László Csaba - D. Mezey Alice 131. Hódmezővásárhely (Csomorkány) - pusztatemplom (Csongrád m.) (XXIX). Az 1892-95. között már feltárt templom műemléki helyreállítását megelőzően folyt a régészeti-műemléki kutatás és a műszaki állapot felmérése. A feltárás eredményeként pontosítottuk a templom közölt alaprajzát, nagy vonalakban tisztáztuk a főbb építési periódusokat: XII. század vége, XIV. század első fele. XV. század utolsó harmada. Bebizonyosodott, hogy az ismert alaprajzú templom, amely nyújtott félköríves 82