Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1990. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/44. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1992)

Közép- és újabb kor

tója Hedlyfalvi Hedly Mátyás lett. Mindkettőjük sírköve ma is a templomban van. Az utóbbié a Szűz Mária oltal lapját képezi. -Az 1730-as években, a mai főoltár felállításával kapcsolatban újabb átalakításokra került sor. Ekkor épült fel jelen formájában a Szent márton kápolna és változhatott meg a templom titulusa Szentháromságra. - A templomon az utolsó nagy átépítése 1930-31-ben történt, amikor az épületet egy második kereszthajó beiktatásával Ny felé meghosszabbították. Ezek a munkák összefüggnek azzal, hogy a templom ekkor újra plébániarangot kapott. A középkori építkezéseket megelőzően a területen a római kor egész idején át temető volt, amit a számtalan szórvány leleten kívül egy sajnos már kirabolt IV. sz.-i kőládasír is bizonyít. Munkatársak: Derdák Ferenc, Egyed Tibor, Kiss E. Csaba, Sosztarits Ottó, Vízvári Zsolt. Kiss Gábor-Tóth Endre Tiszadob-Sziget (Szabolcs-Szatmár m.) L. 38. sz. 1 68. Vasszentmihály-rk. templom (Vas m.) (XXXV.) A falu plébánosa, Rilli László a templom helyreállítását tervezte. A munkálatok közben részleges kutatást végeztünk. A ma álló templom döntő része barokk kori, ujabb kori átalakításokkal. Az épület járószintje alatt fellelt nagyszámú kő, kő-tégla és téglafal több középkori átalakításra enged következtetni. A gótikus periódushoz köthető, majd a templom szélesítésekor lebontott sekrestye padozatában ábrázolásukkal felfelé fordított járócsem pék kerültek elő, 20x20 cm-es méretben. Bepecsételt ábrázolásuk Agnus Dei, kétfarkú sellő, lépő oroszlán, szarvas. Munkatársak: Medgyes Magdolna, Derdák Ferenc, Kiss E. Csaba. P. Hajmást Erika 169. Vác-Vár (Pest m.) (XXXVII.) A feltárt égyúterasz É-i oldalán, az 1989ben feltárt cölöpsor és az alsó, külső falsarok között végeztünk kutatást. E szakaszon is tisztázni akartuk a várfalhoz épített köpenyfal járószintjét, az alapfal tetejét. Megtaláltunk egy második cölőpsort. Ennek vonalában ugyanúgy süllyed az alap, ill. ugyanúgy periódusváltás van, mint az először előkerült cölöpsornál. Tehát hitelessé vált az 1680-ra keltezett térkép erre a területre vonatkozólag: az ágyúterasz É-i oldalán a domboldal hármas teraszos tagozódást mutat. Valószínűleg a török kor végén alakították ki ezeket a cölöpsorokkal megtámasztott tereplépcsőket. Ugyanekkor épült a köpenyfal is. Mind 1989-ben, mind 1990-ben a cölöpsorok közötti térségen rövidebb-hosszabb cölöpök maradványait, helyeit találtuk. Ezeket erősítésül rakhatták be - minden rendszer nélkül - a földtöltésbe. Tettamanti Sarolta 93