Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1990. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/44. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1992)

Közép- és újabb kor

167. Szombathely-Szent Márton templom (Vas m.) (XXXV.) A város középkori plébániatemplomát 1989 ősze óta folyamatosan kutatjuk. Ez idő alatt a jelenlegi barokk épület felmenő szentélyében a következő építési periódusokat tudtuk meghatározni, illetve a hozzájuk tartozó periódusokattudtuk meghatároyni, illetve a hozzájuk tartozó sírokat feltárni: - IX-X. sz.-i többrétegű templomkörüli temető, amelyhez tartozó templomot sajnos a barokk kripta már teljesen elpusztította. A sírok leletei: csontnyelú borotvakés, vasszögek stb. Az egyik sír aljába hat lyukat ástak, nyilván a koporsó lábai számára. - XI. sz.-i egyenes szentélyzáródású cölöpszerkezetű templom. A többrétegű temető leletei: S-végű ezüst hajkarikák, hegyesedő végű és fonott ezüst gyűrűk, füles bronz csörgők, Szent István érme (CNH I 1) stb. Az egyik sír kövekkel volt körülrakva. - XI. sz. utolsó negyedében, római téglákból épült félkörapszisos, síkfödémes templom. A körülötte levő többrétegű temető sírjai melléklet nélküliek voltak. E templom első említése 1102-ből való, akkor a pannonhalmi bencés apátság birtokában volt. - Az előző templomot egyenes záródású, római téglával vegyes kőből épült szentéllyel bővítik, feltehetően 1227 után, amikor az a győri püspök birtokába kerül. Falait freskók díszítik. - A XIV. sz. utolsó évtizedeiben a templomot gótikus stílusban bővítik, az ablakokat megnagyobbítják stb. A templom É-i oldalára sekrestyét építenek. Ez az építkezés talán összefügg azzal, hogy 1421-ben papját mint plébánost említik. Ebből az időből származik még egy szórvány, csontból faragott szíjvég is. - 1604 és 1634 között megszakításokkal folyt a templom renoválása. Ekkor készítették a szentély új, halszálkamintás téglapadlóját, építették az É-i oldalkápolnát és feltehetően a homlokzaton egykor állt tornyot, valamint a szentély alatti boltozatos kriptát. A feltárt sírokból gyöngyös párták, reneszánsz stílusú ezüst, ill. bronz veretes pártaövek, bronz nyaklánc és egyéb viseleti tárgyak származnak. - 1638 húsvétján Draskovich György győri püspök a plébániatemplomot a város tiltakozása ellenére a domonkos rendnek adományozta, akik ismét átépítették a templomot. Először a szentély É-i oldalán levő torony, a D-i oldalon levő sekrestye és a szentélykarzat készült el. Nemsokkal később hatalmas háromhajós barokk templom építésébe kezdtek, ami feltehetőleg teljesen el sem készült, mert 1668-ban, nyilván statikai hiba miatt összedőlt. Ekkor bontották le a gótikus templom hajóját. Az átépítés idején került a szentélyben elhantolásra feltehetően az Erdődy család egyik nőtagja, akinek a sírjában lelt rózsafűzéren egy ún. „Caravaca" kereszten kívül egy Rómában vert zarándokérem volt. - 1668-1674 között Erdődy III. György felesége, Batthyány Erzsébet adományaiból épült fel a mai háromhajós barokk templom, alatta kriptával. Ennek első lakója maga Batthyány Erzsébet, valamint az ő végrendeletének végrehaj92