Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1990. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/44. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1992)

Közép- és újabb kor

méteres szakaszát, melynek részletei a 10., 12. és 13. sz. árkokban voltak. A 10. sz. árokban egy török kori ciszterna maradványait tártuk fel, melyeket a zw ingerfal K-i oldalához építettek. A 2-8. sz. árkokban egy 1804 után épült ház pincéjének részleteit tártuk fel. A későbbi királyi fellegvár által védett palotaszárny DNy-i belső sarkát és udvarrészletét tártuk fel a 9., 11. és 15. sz. árkok segítségével. A falak vastagsága 190 cm volt. A szélein durván megmunkált, másutt formátlan törtkövekből fehér habarcsba rakott falak É-D-i és K-Ny-i irányba futottak. Siklósi Gyula 166/3. Székesfehérvár-királyi bazilika (Fejér m.) (XXX.) A XV. sz. végi Mátyás király-féle bővítmény szentélyétől D-re folytatott kis léptékű régészeti kutatás eredménye: a szentély K-i végének sávjában két különböző nyomvonalú és 2-2 helyen megfigyelt falszakasz került elő. Az egyik kötőanyag nélkül, 1,5 m széles törtköves alapozás legalsó kősorából áll, amelyet vízszintes helyzetben lerakott fatörzsekre alapoztak. A másik fal sárgamurvás habarccsal kötött, Velence-hegységi törtköves fal visszabontott alapozása, amely 1 m átlagszélességű. Ehhez K-re közvetlenül meszes habarcsú, tört homokköves alapfalat építettek 1,5 m szélességben. Rekonstruált funkció: prépostsági kerítésfal, majd kerítés + várfal. Építési kor: 1601 előtt, ezen belül valószínűleg az Árpád-korban. Ugyancsak előkerült egy középkori, téglával kibélelt vízelvezető csatorna, amely az 1989-es ásatásból megismert két vízelvezetővel közös koncepciót és kivitelezést tételez fel. Kralovánszky Alán-Fülöp Gyula 166/4. Székesfehérvár, Kossuth L. u. 14. (Fejér m.) (XXX.) A leletmentést az épület újjáépítése tette szükségessé. Munkálataink során az udvaron három K-Ny-i irányú árkot ástunk. Ezekben egy középkori falcsonk és egy falazott emésztőgödör került elő. Nem kerültek elő a városfal keresett részletei, melyek a mai támfalon kívül húzódtak. Megtaláltuk viszont azt a sárgás, zúzott köves elterítést, mely a korai királyi vár lábától a későbbi belváros várárkáig húzódott. Siklósi Gyula 166/5. Székesfehérvár, Zalka M. u. 2-4. (Fejér m.) (XXX). A leletmentést a Zalka M. u.-Juhász Gy. u.-Jókai u.-Szabadság tér között elterülő háztömb rekonstrukciós munkálatai tették szükségessé. A feltárások során összesen nyolc kutatóárkot nyitottunk. Ezekben három középkori épület részleteit, egy lejtaknába torkolló középkori csatorna részletet, egy török kori falmaradványt, továbbá két kutat tártunk fel. A feltárésok 1991-ben folytatódnak. Siklósi Gyula 91