Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1990. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/44. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1992)

Közép- és újabb kor

különböző periódusokhoz tartozó járószintek is előkerültek. Habarcslenyomatok és eredeti darabok alapján rekonstruálható volt a XVII. sz.-i téglapadló is. A XVII. sz. végén meginduló újjáépítéshez köthető a szentély ós a torony csatlakozásánál előkerült csigalépcső. Ennek alapozását, a falakon pedig nyomait feltártuk. A kolostortöbbi részében tisztázódott, hogy további középkori épület részletei találhatók, emelet magasan álló, több periódusú középkori falakkal, az É-i barokk szárnyban. Itt a földszinti folyosón deszkával borított átégett járószintet is leltünk. Egyetlen in situ középkori nyílást találtunk, egy szemöldőkgyámos kőkeretes ajtó szárköveit. Nagyrészt sikerült tisztázni a barokk és középkori kolostor épületek egymáshoz és a városfalhoz való viszonyát. A feltárás a felújításhoz igazodva, megszakításokkal folyamatos. Munkatárs: Deák Klára restaurátor, Gél Tibor építész. B. Benkhard Lilla-G. Lászay Judit 166/1. Székesfehérvár, Bástya u.-Rózsa F. u. sarok (Fejér m.) (XXX.) A Rózsa F. u.-ban és a Bástya u.-ban gézvezeték árkot húztak. A közműárokban, a Rózsa F. u. 6. és a Lakatos u. 16. sarokházak között két É-D-i irányú 80 cm, illetve 120 cm széles középkori falcsonkot tisztítottunk ki. A Bástya utca 1. sz. ház előtt egy törők kori falsarok részleteit találtuk meg. A 80 cm széles fal D-i végén egy falsarok került elő, mely az iménti fallal derékszöget zár be. Az épület járószintje 1,67 m-rel feküdt a mai utcaszint alatt. Siklósi Gyula 1 66/2. Székesfehérvár, Gagarin tér-Bástya u. sarkán elterülő park (Fejér m.) (XXX.) A feltárásokat azért kellett folytatnunk a park területén, mivel a telket rövidesen beépítik. A XIII. sz. második felében a városfal kiépítésével egyidőben épült fel a Március 15. u.-Gagarin tér-Népkóztársaság(,) u.-Basa u. közötti területen a későbbi királyi vár és palota, valamint az 1602-ben elkészült Király bástya, melyet olasz rendszerben emeltek. Dormuth Árpád 1935-ben publikált leletmentését követően a területen Kralovánszky Alán és jómagam is több leletmentést folytattunk. Ezek és az 1601 -tői folyamatosan készített felvételi rajzok segítségével már az ásatás megkezdése előtt ismertük az egykori fellegvár hozzávetőleges alaprajzát, méreteit. Ezeket jól kiegészítették leletmentésünk adatai. Az 1. és a 14. sz. árkokban pontosítottuk a korábbi leletmentések során részben már feltárt Király bástya É-i (K-Ny-i irányú) falának nyomvonalát. A falakat nagy méretű quaderkövekből emelték, a fal két szélén húzódó quaderkősor között fehér habarcsba rakott törtköves tömésfal volt. Az olaszbástya falait cölöpökre alapozták. A fellegvár rondellájának K-i fala is a 1 4. sz. árokban került elő. Feltártuk a fellegvár Ny-ifalénak (egyben a Budai kapu K-i zwingerfalának) egy kb. 20 folyó90