Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1990. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/44. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1992)

Közép- és újabb kor

Szajol „Áfor telep" (Szolnok m.) L. 32. sz. 163. Szekszárd-Palánk-Szentmiklós (Tolna m.) (XXXI.) Folytattuk a középkori eredetű Szentmiklós falu hódoltság idején lerombolt templomának és késő középkori temetőjének feltárását. A részben kibányászott falú templom maradvány É-i oldalfalához csatlakozó, de annál sekélyebb alapozású kisebb kőépület - feltehetően sekrestye - maradványa mellett újabb keletelt, melléklet nélküli sírokat találtunk. Utóbbiakat a hódoltság idején temették az akkor mér nagyrészt széthordott épület falai közé és mellé. A jelenlegi anyagi viszonyok között a feltárást 1991-ben nem tudjuk folytatni. Gaál Attila 164. Szentendre-róm. kat. plébániatemplom (Pest m.) (XXXII.) A középkori templom belsejében végzett villanyszerelési munkák során csontvázak kerültek elő. Kisebb kutatással feltártunk az É-i hosszanti fal mellett, ahhoz szorosan hozzáépítve egy téglakriptát, valószínűleg XVIII. vagy XIX. sz.-it. Benne két temetkezés, a későbbit koporsóban úgy helyezték be, hogy az előző halott maradványait feldúlták. Megállapítottuk, hogy a hajóban a középkori járószint megegyezett a jelenlegivel. Tettamanti Sarolta Szentgál-Kőlikbarlang (Veszprém m.) L. 35. sz. 165. Szécsény, Ferences kolostor (Nógrád m.) (XXVIII.) 1989 őszén, miután a ferencesek visszakapták egykori kolostorukat, az akkor már tíz éve lakatlan épület felújításakor lehetővé vált, hogy ott falkutatást és régészeti feltárást végezzünk. A munkálatok két részre tagolódtak: elsőként a kolostor K-i szárnyában lévő gótikus sekrestye feletti szintén gótikus terem, az ún. Rákóczi-szoba kutatására került sor. Tisztázódott, hogy a XIV. sz. folyamán, két fázisban megépült két terem, egy földszint + emelet szintekre tagolódó, toronyszerűén különálló, a templom szentélyéhez támívvel, kerítéssel csatlakozó épület volt. Feltártuk a különböző periódusokhoz tartozó nyílásokat is. A középkorban a felső szintet külső falépcsőről lehetett megközelíteni. In situ került elő a legkorábbi ajtó és az egyik K-re néző csúcsíves ablak kőkeretének részlete. Tisztázhatók voltak a későbbi nyílás összefüggések is. Jelentős az a XVII. sz. elejére datálható meszes festésréteg, amelyen eredetileg vörös-feketével festve - ma már csak a fekete vonalak láthatók - indás keretben Golgota jelenet látható. A többi falon felirat töredék; koszorúban Tau jel. E felett a fehér alapú festés felett található egy glettelt felület a szoba D-i felében, török falfestés maradványai, bekarcolt felirattal. A XVII. sz. második felében a középpillér tengelyében a terem ketté volt osztva, az osztófal nyomait mind az oldalfalakon, mind a mai járószint alatt megtaláltuk. A 89