Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1990. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/44. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1992)

Közép- és újabb kor

vánítása. 1986-ban az IKM a megyei régészeti topográfia keretében leletmentő és hitelesítő ásatásba kezdett a templomon belül és közvetlen környékén, melyet az OMF leállított. Ezt követően az OMF elleőrzóse és irányítása mellett folytatódtak - házilagosan - a tervezést és műemléki helyreállítást előkészítő munkálatok (tervező: H. Nándori Klára). 1990 májusában a régészeti feltárásokataz OMF felkérésére- ismételten az IKM vette kézbe. Az OMF és IKM Kutatásai a következőkben foglalhatók össze. A külső megjelenésében XV

111—XIX. sz.-i barokk templom egy két periódusú, gótikus, egy hajós, egyenes szentélyzáródású falusi templomot rejt magában (H= 16 m, Sz= 7,5 m, falszélessége 1,1 m). Maga a törtköves (sárga színű, üledékes homokkő) falazatú, sarkain fehér mészkővel armírozott gótikus templomhajó (felmenő falak) szinte teljes épségben megmaradt, csaknem a párkány magasságáig. Az írott források 1438-ban említik először, a XVII. sz.-ban két ízben is leégett. Végleges barokk formáját a XIX. sz. elején, átépítések után nyerte el. Ekkor került sor a hajó K-i oldalának meghosszabbítására (+ 3,8 m) és a K-i oldalhoz csatlakozó harangtorony, valamint a D-i oldalon található bejárati előtér megépítésére. Itt került napvilágra az élszedett, félköríves, fehérmészkő keretezésű, elfalazott eredeti bejárat. Tőle K-re kerültek elő az aránylag alacsony, gótikus ablaksor nyomai, melyeket a barokk átépítés szinte nyomtalanul elpusztított (a kapu melletti első kőkeretes barokk ablak Ny-i káváját a helyén hagyott, gótikus - Kozák Károly véleménye szerint XIII-XIV. sz.-i - ablakkeret felhasználásával alakítottak ki). Keskeny, rézsüs bélletű gótikus ablak maradványa került elő a Ny-i homlokzaton. Az újkori átépítés sorén az egyenes záródású szentélyt helyenként a lábazatig, helyenként az alapozási árok fenekéig kitermelték. Feltárásakor jutottak napvilágra az oltáralapozás és egy döngölt, agyagos járószint maradványai, valamint több sír is (4-11. sz., és a 12-14. sz. sír). Egy későbbi (a kerámiaanyag alapján XV-XVI. sz.-i) bővítés során emelték a szentély É-i falához csatlakozó, annak K-i zárófalával egy síkban épült, az újkori átalakítások során az alapokig visszabontott sekrestyét (H= 4 m, Sz= 2 m, falszélesség 0,6 m). A cinterem kutatásakor újabb sírok kerültek feltárásra (4-11. sz. sir; XIV-XV. sz.-i leletanyaggal lemezes pártaveretekkel, pitykegomb stb.). Hatházi Gábor Sopron, Klaa Jánoa u. (Győr-Sopron m.) L. 57/1. sz. 162. Sopron, Várkerület 54-74. (Győr-Sopron m.) (XXVII.) Műemléki munkákhoz kapcsolódva a középkori Rövid-árok, Kurzer Graben szakaszán az 1532-ben épített ÉK-i sarokbástya és a hozzá csatlakozó külső városfalszakaszok feltárását folytattuk. A Kőszeg törők ostromának idejében, a várárokmenti Nagyboldogasszony templom köveiből épült bástya falazatából gótikus kőfaragványokat bontottunk ki. G ömöri János 88