Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1990. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/44. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1992)

Közép- és újabb kor

lehetett lejutni a műhelyekbe. Az 5. sz. helyiség DNy-i falán falsíkmódositás történt: az eredetileg tompaszögű DK-i sarkot derékszögűre építették. A tereprendezés során elbontottuk a 2-3. és 5. sz. helyiségekbe a kolostor terúletéróla korábbiföldmunkák (1928-33., 1975.) alkalmával odahordottfőldet, amelyből mázas és mézatian alakos kályhacsempetöredékeket és nagymenynyiségű tél alakú kályhaszemtőredéket találtunk. A helyiségekből XIII—XVI. sz.-i leletanyag került elő. (Edény-, kályhaszem-, kályhacsempe-, padlótéglatöredékek, vastárgyak és eszközök, faragott kövek.) A helyiségek falain átlagosan 0,20-0,40 m falmagasítás és falkoronalezárás törtónt. Lázár Sarolta 160/1. Sárospatak-K-I városfal (Borsod-Abaúj-Zemplén m.) (XXVI). A K-i városfal védelmi rendszerének, kontra falainak feltárását mintegy 150 m hoszszan elvégeztük, meghatározva a várárok feltöltési rétegeit, az eredeti szintet, a védelmi rendszert képező falak és a gazdasági épületek maradványainak elkülönítését. Tervező: M. Anda Judit. J. Dankó Katalin 160/2. Sároapatak-Lórántffy-szárny (Borsod-Abaúj-Zemplén m.) (XXVI.) A várkastély XVII. sz.-ban épült kastélyszárnyában folyó felújítási munkák lehetőséget adtak az emeleti rész Bretzenheim-, Windischgrätz-kori átépítési szakaszainak elkülönítésére, rögzítésére. (Nyílások áthelyezése, folyosó, kandalló kibontásra sor került.) Tervező: M. Anda Judit. J. Dankó Katalin 160/3. Sároapatak-Vörős-torony (Borsod-Abaúj-Zemplén m.) (XXVI.) A Vörös-torony falkutatását a Ny-i és az É-i homlokzaton folytattuk, kapcsolva a kutatást a reneszánsz nyíláskeretek kivételéhez. Megerősítést nyert az a korábbi megállapítás, mely szerint a reneszánsz faragványok az I. emelet magasságáig eredeti helyükön vannak, s egykorúak a falazattal. A falkutatás tisztázta a XVII. sz.-i ráépítés határvonalát. Tervező: M. Anda Judit. J. Dankó Katalin-László Csaba 161. Sárszentmlhály-ref. templom (Fejér m.) (XXX.) A lelőhely (Május 1. út 18.) az 1970-es évek óta ismert, Fülöp Gyula leletmentése során a középkori templom körüli temető néhány sírja került napvilágra. 1982-ben került sor Kozák Károly vezetésével az OMF tájékozódó felmérésére, s egyes szakaszokon kisebb falkutatásokra: ennek eredményeként megtörtént a templom védetté nyil87