Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1990. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/44. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1992)

Közép- és újabb kor

volt, s ott már csak a török kori feltöltés utáni időből származó falmaradványokat tártunk fel a korábbi munkák során. A K-i szakaszon mintegy az É-D-i román kori fal és a K-i várfal közötti terepszakasz felén tártuk fel a román kori járószintet, kialakítva ezzel a várfalhoz csatlakozó szint egy jelentős részét. Az ÉK-i sarokbástyában kibontottuk a befalazott török lőrést, valamint feltártuk az É-i külső várfal K-i végének legkorábbi szakaszát és a körbástyának ahhoz kapcsolódó kis részletét. Itt a körbástya falában egy elfalazott középkori lőrés maradványa volt megfigyelhető. A sarokbástyához kapcsolódóan az É-i külső várfal K-i végében - de a bástya Ny-i oldalán - a várfal több periódusát tártuk fel. Az É-i falszorosban végzett feltárásunk során az egyetem építése sorén elbontott román kori építmények további megmaradt részleteit sikerült megtalálnunk, és tisztázni azok összefüggéseit az előző években már megtalált maradványaival. Itt megfigyelhető volt egy igen kis szakaszon, hogy a külső várfal legkorábbi periódusa és a román kori épület egyik fala egybeépült. Ezek az összefüggések azonban még a továbbiakban nagyobb szakaszokon is tisztázandók. Az ásatás során előkerült kisteletek zömét - viszonylag az sem sok - a kerámia képezi, amely nagyrészt XIV-XV. sz.-i, afelsőbb rétegekből pedig későközépkori anyag kerül elő részben törökkel vegyesen. G. Sándor Mária-Gerő Győző 159. Plllsszentlólek-v. pálos kolostorrom (Komárom m.) (X). Az 1985ben megkezdett tereprendezési, feltárási és állagmegóvási munkálatok a ker'rtőfal K-i szakaszán és a D-i helyiségsornál folytatódtak. A kerítőfalnak az 1967-ben a szentély mögött megkezdett feltárását folytattuk a D-i épűletsorig. A ő,60 m széles fal rossz állapotban maradt fenn, helyenként az alapozását is kiszedték. A feltárás után 0,20-0,50 m-es felfalazást, illetve koronalezárást végeztünk. (A fal egyenes, mintegy 40 m hosszú, É-i és D-i végén tompaszögben törve csatlakozik a szentély ÉK-i, illetve a D-i épületsor első helyiségének DK-i sarkához.) A D-i épületsor öt egymáshoz és a kerítőfalhoz épült helyiséget foglal magába. Az első, nagyobb helyiség a ker'rtőfal D-i oldalán 1985-ben feltárt kaputoronyhoz kapcsolódik. A 2-5. sz. helyiségek műhelyek voltak, mindegyikben kemencéket tártunk fel. (Párosával épültek ay ÉK-i, DNy-i sarkokban: 1. - téglalap alaprajzú égetőtér tapasztott oldallal, kő homlokfallal, munkagödőrrel, 2. - téglalap alaprajzú égetőtér téglafallal, 3. - méhkas alakú kőkemence, mely alatt egy másik kemence maradványai kerültek elő, 4. - téglalap alaprajzú, kőlapokkal fedett aljú, kő- illetve téglafalú, téglaboltozatú kemence. (A helyiségek földpadlósak voltak, az átjárást a DNy-i sarkokban feltárt ajtónyílások biztosították. Az 1-3. sz. helyiség egy szintben volt a kolostorudvarral, míg a 4-5. sz. helyiség padlója kb. 1 m-rel mélyebb volt. A 4. sz. helyiség ÉK-i sarkában lévő bejáraton 86