Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1990. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/44. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1992)

Közép- és újabb kor

zépkori templom lehetett a malterrétegekből, embercsontokból következtethetően. Körülötte a középkori falu a felszíni leletek (pl. osztrák kerámia, tál alakú kályhaszemek, keresztelőmedence-töredók) szerint nem túl nagy kiterjedésű. Területén messze túlnyúlva, de alatta is szarmata település leleteit gyűjtöttük össze. Tari Edit-Tettamanti Sarolta 136. Dunafőldvár, Kisegítő Iskola (Tolna m.) (XXXI). A földvári tanács költségén szervezett diáktábor keretében folytattuk az egykori palánkvár belterületén lévő középkori temető feltárását. Az 1988-89-ben megtalált kőfalmaradvány É-i oldalán újabb felnőtt- és gyermeksírokat, D-i végében pedig egy négy sírból álló, koporsós, oldalpadmalyos csecsemősírt tártunk fel. Az egyik csecsemősírban talált, gipszszerű anyagból öntött, valószínűleg Szt. Benedeket ábrázoló, színezett féldombormű-tőredék és a felnőttsírok egyikében talált bronzlemezből készített kereszt - a korábbi leletek támogatásával - ismét az eddig ismeretlen helyű földvári bencás apátság közelségét sejteti. A kőfal közelében ásott vízszintes aljú, török kori veremből díszes török kerámiatöredékek kerültek elő. Gaál Attila 137/1. Eger (Heves m.) (IX). Összefoglaló jelentés az egri vár területén folyó építószeti-állagmegóvási munkák régészeti koordinációs szemléiről (Varkoch-kapu/ötszögletű kaputorony, Földbástya-ágyúterem). Lassan tíz éve nem folynak az egri vér területén tulajdonképpeni ásatások. Azonban a folyamatos régészeti megfigyelés, esetleg kisebb dokumentáló jellegű beavatkozás szükségszerű. A fenti állagmegóvó építészeti munkákat az egri TANÉP-Vállalat végzi. Terveit a MÉLYÉPTERV (Bp.) készítette. A folyamatos régészeti megfigyelést 1989-ig Kozák Károly végezte, aki közel 30 évig volt ásató régésze az egri várnak. Jelenleg e munkákat Fodor László régész (Dobó István Vármúzeum, Eger), valamint Kárpáti János régésztechnikus, gyűjteménykezelő (Eger-Bp.-OMF) folytatják. Munkatevékenységük három munkaterületre terjedt ki. É-i várfal és kapu környéke, valamint a Sándor-bástya és környéke. Az elmúlt évben a helyi OMF építésvezetőség csak jelentéktelen falkorona-javításokat tudott végezni e területen. Fontos munkaterület volt a Földbástya és a hozzá tartozó ágyútermek és folyosók. Itt elkészültek a falmegerősítési és -szigetelési munkák, a lépcsőlejárat újraboltozása, bástya belsőfal-megerősítése, lőrések kifalazása. Az ágyúteremben egy régi, félbehagyott lépcsőlejárat kiépítése, valamint a DNy-i bástyasarkon egy rejtekkapu kibontása. A harmadik jelentős munkaterület a Varkoch-kapu DNy-i, külső oldala. Itt a Dobó u. felőli házak támfalait már megerősítették. A falbontásokkal előkerült egy régi kifalazás, mely a korábbi dokumentációk alapján egy 1572-es Ottavio Bal76