Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1990. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/44. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1992)

Közép- és újabb kor

digara-alaprajzon vízkivezető csatorna maradványa, amely a Varkoch-kapu oldalsó kiskapujánál vezette ki a vizet a belső várból. A fal és csatorna letisztítását elvégeztük. Dokumentálás, majd az építészeti tervek elkészülte után a kivitelezést 1990-ben meg is kezdték. Ezzel egy időben ugyanitt végezték a XVIII. szban még működő oldallépcső helyreállítását is. Tervek: Kós Mihály, Fodor László (MÉLYÉPTERV). Munkatárs: Kárpáti János régésztechnikus (Eger). Fodor László 137/2. Eger, Külső Vár kutatása (Heves m.) (IX). 1990-ben ugyan nem konkrét leletmentéssel, hanem többnyire az új kőzműárkok kínálta lehetőségekkel - de folytattuk a Külső Vár falának nyomvonalkeresését. Elsősorban igazodva a közműárkok ásásához a Janicsár utca vonalát vettük vizsgálat alá. Itt a 3., 9., valamint a 17. sz. lakóházak előtt figyeltünk meg középkori falmaradványokat. Sajnos ez kevés volt ahhoz, hogy a K-i fal nyomvonalát ebből kiszerkeszthessük, de a XV. sz-i és a XVI. sz-i korszakok építkezéseit el tudtuk különíteni. A Janicsár u. 17. sz. telken egy, feltehetően, XVII-XVIII. sz-i nagyobb épület pincéjét találtuk meg. Ezen a telken a tulajdonos építkezik. Elképzelhető, hogy ennek sorén az itt húzódott várfal, ill. az itt gyanított Bebek-bástya, ill. a később ráépített „új olasz" rendszerű fúlesbástya maradványra, vagy arra utaló nyomokra akadhatunk. (L. Ottavio Baldigara ,,C"-terv.) A munkában részt vett: Kárpáti János régésztechnikus. Fodor László 138. Esztergom-Vár (Komárom-Esztergom m.) (X). a) Vitéz féle palota: Befejeztük a palota Ny-i földszintjén lévő 36 m hosszú, boltozatos terem (ma: pince) feltárását, és visszahordva a kitermelt főidet (törmeléketÓ visszaállítottuk a XV-XVI. sz.-i külső fai közti betöltésből XIII-XV. sz.-i kerámia (kályhacsempe és padlótégla töredékek is), valamint kisebb freskótőredékek kerültek elő. Tovább folytattuk a palota alatti hegyoldalban a föld és törmelék letermelését a sziklafelszínről, valamint a barlang feltárását, amelyből tőrök kori és korábbi (kevert) leletanyag került elő. (Munkatárs: Kövecses Varga Etelka.) b) A Várhegy Ny-i oldala: Mivel a palota alatt a hegy lába felé kitermelt óriási tömegű törmeléket a sűrű beépítettség miatt elszállítani nem lehet, a hegy É-i végétől a szállítás célját szolgáló út kiépítését kezdtük meg a Pilisi Parkerdőgazdaság bevonásával. Az út megtervezését és kiépítését megelőzően nyolc helyen átvágtuk a hegyoldalt az út nyomvonalán - talajmechanikai vizsgálat (ill. a régészeti rétegeződések ellenőrzése) céljából. Megállapítottuk, hogy az utat mindenütt újkori (XVIII-XX. sz.-i) törmelék rétegbe lehet bevágni, így régészeti-műemléki objektumokat nem sért. - (Egyetlen helyen, az É-i rondella alatt kellett egy XIX. sz.-i vízvezeték-alag77