Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1990. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/44. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1992)

Közép- és újabb kor

gyobb épület, kúria állhatott. Valószínűleg a középkori épületek a török korban is „továbbélhettek". Erre utalnak a környékükön nagyobb számban (10-12.) előkerült különböző formájú tároló, illetőleg szemétgődrök. Magyar Kálmán 125. Barcs, török vár (Baranya m.) (XLVII). Két pusztulási réteget figyeltünk meg, így a vár fennállásának időszakéból két fó periódust különíthettünk el. Rábukkantunk a vár belső lakó- („kastély"-) szárnyának egy részletére, és a korai periódus külső palánkfalának kettős cölöpárkára, ezáltal sikerült meghatároznunk a vár fekvését, helyiségeinek méreteit, a vár megközelítő nagyságát, ill. a későbbi periódusban történt bővítéseket, változásokat. Egy helyen megtaláltuk egy belső téglafal felmenő részét is egy kisebb szakaszon, míg több helyen beomlott, vastag tapasztott falmaradványokat bontottunk ki. Feltártunk két téglakemencét ós számos vermet, ill. szemétgödrőt (ill. azok együttesét), melyekből gazdag állatcsont-, kerámia- és vas leletanyag került elő. Figyelemre méltő a délszláv kerámia nagy aránya és változatossága. Munkatárs: Rózsás Márton (Dráva Múzeum, Barcs). Konzultáns: Honti Szilvia (Rippl-Rónai Múzeum, Kaposvár). Kovács Gyöngyi 126. Békés 67. lelőhely (Hidas-Templomhely) (Békés m.) (II). Az intenzív mezőgazdasági mélyművelés leletmentést tett szükségessé a Békéstől Ny-ra lévő középkori Hidas nevű falu templomának helyén. A 13,75 m hosszú, 7,65 m szóles templom egyhajós, félköríves szentélyzáródású, döngölt alapozású volt. Diadalíve beugró pillérekre támaszkodott. A szentély tájolása a K-i iránytól É felé tér el. Az épület belsejében 47, falain kívül pedig hét sírt tártunk fel. A sírleletek között bronz périzsikapcsok és koporsószegek vannak. Munkatárs volt Gábor Gabriella és Kocsor Julianna. Szatmári Imre 127. Bezeréd rk. templom (Zala m.) (XL). A műemlék jellegű templom tatarozásakor vakolatleverésre került sor, amelynek során megfigyeltük, hogy az Árpád-kori templomrésznek csak az É-i fala és a szentély falának is csak az É-i fele Árpád-kori. A D-i oldal nagy része az alapozástól fölfelé a barokkban újjáépített. A D-i falban mindössze a kapu Ny-i kávájának alsó felét találtuk az eredeti helyén. Az Árpád-kori templomot Ny-i irányban az újkorban meghosszabbították. Vándor László 128. Bodrogolaszl - Kánok dűlő (Borsod-Abaúj-Zemplén m.) (XVII). Fehér József, sátoraljaújhelyi múzeumigazgató jelentette, hogy június 17-én egy 70