Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1990. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/44. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1992)

Római kor

51. Kapospula - Alsóhetény (Tolna m.) (V). 1990-ben három munkahelyen végeztünk kutatást: az I., V. és a VIII. sz. épületekben. Befejeztük a fürdő kutatását (I. sz.), feltártuk a Ny-i apszishoz csatlakozó nagyméretű fűtókamrát, az É-i, négyszögletes fürdőmedencét, amelyet megújítottak: a medence aljóra öntött 10 cm vastag terrazzóréteg jelzi a javítást. Befejeztük a fürdő DNy- i, négyszögletes helyiségének, vala int a K-i nagy udvarnak a feltárását. Az udvaron kevés kerómiatöredéket és néhány érmet találtunk. Az V. számú raktár D-i falának egyes részeit és az oldalpilléreket az újkorban nem szedték ki. Ezeket a falakat elbontva 14 újabb fehér márvány sírsztelé töredéket találtunk (portrékkal, oroszlánokkal stb.), valamint egy áttört mészkő oromdísz töredéket. folytattuk az 1988-ban megtalált VIII. számú épület kutatását. A légifelvétel, a szántóföldön megfigyelhető épülettörmelék alapján sejthető volt, hogy ez az erőd főépülete. Tájolása É-D. Az épületnek azokat a központi helyiségeit határoztuk meg, amelyek megadják az egész épületkomplexum szerkezeti vázát is. Az épülethez K, Ny és DNy felé további termek csatlakoznak. Az épület feltárt részének hossza 71 méter, szélessége 53 méter. Az épület kiterjedése ennél lényegesen nagyobb. Az alaprajzi típus villaszerű: középen, a tengelyben egy 13,75 m széles ós30m hosszú,északon apszissalzáró dó terem mindkét oldalán, szimmetrikusan, keskenyebb helyiségek É-on szintén apszissal záródnak, de a K-i és Ny-i oldalukon további 1-1 apszis nyílik. E termek előtt 27x27,5 m-es zárt udvar van, melyet D-en egy 9 m széles és 47 m hosszú, K-en apszissal záródó kisebb helyiséggel végződő csarnok határol. A csarnok Ny-i felében maradt meg a terrazzó padló, a középső része tűz miatt elpusztult, padlóját sem találtuk meg. Fűtést, falfestést, márványt, mozaikot vagy más olyan leletet, amelyekből a belső tér díszesebb kivitelezésére lehetne következtetni, nem találtunk. Az épületben kevés kerámia és más tárgyi lelet került elő. A VIII. számú épület alaprajzi típusa megegyezik a IV. sz-i belső erődók főépületeinek típusóval (Fenékpuszta, Ságvár, Tác). A szegényes belső kiképzés, a fűtés hiánya, a nagy méretek miatt lakóépület nem lehetett. Feltételezhetően gazdasági épület volt, vagy a katonaság használhatta ünnepélyes alkalmakkor. Tóth Endre 52. Kemenesszentpéter, Dombi dűlő (Veszprém m.) (XXXVIII). A MRT 4 37/2. lelőhelyen a szántóföldből egy 2,6 m magasan, a római út közelében kiemelkedő halomsírt tártunk fel. Az ásatás igazolta korábbi feltevésünket. Ez a halom is, mint korábban a Pagonyban feltárt is római korinak bizonyult. A két halom nemcsak méretében, hanem szerkezetében is különbözött egymástól. A Dombi dűlőben a halom alatt egy egymástól küszöbbel elválasztott, két részes, boltozott sírépítményt találtunk. A sírkamra és a dromosz falait festették, elsősorban piros kereteléssel, növényi motívumokkal, márvónyozással (?). A dromosz bejáratánál elhelyezett küszöb kétszárnyú ajtóról tanúskodik. A sírkamra falába 35